Egyik olvasónk írta meg nekünk, hogy a napokban hiába kérdezte meg háziorvosát az agyhártyagyulladás elleni védőoltásról, az orvos nem tudta megmondani, hogy január elsejével valóban ingyenessé vált-e a vakcina. Ami azért is különös, mert Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár tavaly októberben már bejelentette, hogy 2017-től nem kell fizetni a oltásért.

Az oltás az ígéreteknek megfelelően tényleg ingyenes lett a két éven aluli gyerekek számára, vasárnap óta már csak a 300 forintos dobozdíjat kell megfizetniük a szülőknek. Az információhiány azonban nem feltétlenül az orvos sara.

Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke a hvg.hu-nak elmondta, ők is csak a december 30-i Magyar Közlönyben megjelent egészségügyi salátatörvényből értesültek arról, hogy életbe lépett az intézkedés. Máshonnan nem kaptak semmiféle hivatalos tájékoztatást az oltásról. Tagságukat, amely a Magyarországon praktizáló gyermekorvosok kétharmadát jelenti, a Közlöny megjelenése után elektronikus hírlevélben értesítették a változásról.

Gondolhatnánk, ettől még az orvos utána nézhetett volna a receptek felírására használt szoftverben, hogy ingyenes-e már az oltóanyag. Csakhogy nem biztos, hogy a közvetlenül szilveszter előtt megjelenő rendelet miatt azonnal frissítették az adatbázist, magyarázta Póta György.

Mindkét oltásra szükség van

Magyarországon a meningococcus nevű baktérium C és B típusú törzse okoz gyors lefolyású, sok esetben maradandó károsodással járó, nem ritkán halálos kimenetelű megbetegedéseket. A most ingyenessé tett oltás a C típusú baktérium ellen véd. Ez az oltásfajta korábban is támogatott volt: míg teljes áron 7000 forintba kerül az oltóanyag, addig a kétévesnél kisebb gyerekek számára 70 százalékos támogatás járt, így a szülőknek 2 ezer forintot kellett fizetniük a vakcináért.

A B típusú törzs ellene védő oltóanyag viszont már jóval drágább, darabja 27 ezer forint, és egy év alatt négyet kell belőle adni, vagyis egy csecsemő teljes körű beoltatása több mint 100 ezer forintba kerül. Érthető módon ezért nem is annyira elterjedt ez a típusú oltás, pedig a statisztikák szerint B törzs okozza a magyarországi megbetegedések 70 százalékát.

A B típusú oltásra azért is lenne nagy szükség, mert nehéz kiszúrni, hogy melyik variáns okozza a megbetegedést: az általuk kiváltott tünetek azonosak, a különbség csak laborvizsgálat után derülhet ki.

A betegség észlelését az is megnehezíti, hogy ugyan a fertőző agyhártyagyulladás súlyos tünetekkel jár – mint például a heves fejfájás, a hányás, a csillapíthatatlan láz –, de ezek sok más betegségre is jellemzőek lehetnek.

A testen megjelenő szederjes, lilás kiütés az egyértelmű árulkodó jel, de van, hogy ez már csak az intenzív osztályon jelenik meg a betegen, mikor életveszélyes állapotban van.

Hárman belehaltak a fertőzésbe

A meningococcus okozta agyhártyagyulladás elleni védőoltás azután került a figyelem középpontjába, hogy decemberben három halálos megbetegedés is történt. December 9-én a budapesti Veres Pálné Gimnázium egyik végzős tanulója halt meg fertőző agyhártyagyulladásban. Az ÁNTSZ közlése szerint  a fiú C típusú törzs miatt lett beteg. Egy miskolci fiú pedig közvetlenül karácsony előtt halt meg, ugyancsak agyhártyagyulladás miatt. Róla nem tudni, hogy a C vagy a B variáns miatt betegedett-e meg. Karácsonykor pedig egy budapesti bölcsődés halt meg gennyes agyhártyagyulladásban.

Utoljára 1999 telén–2000 tavaszán volt ennyire felkapott az agyhártyagyulladás témája, akkor több laktanyában volt járvány. Az esetek miatt sokan oltatták be akkor gyerekeiket a C típusú baktérium ellen.

Bepánikoltak a szülők

Most is hasonló rohamról számolt be nekünk több házi gyermekorvos. Sohr György, budapesti orvos elmondta, a tragikus esetek után kisebb pánik alakult ki a szülők körében, és a nagy riadalomban nemcsak csecsemőket oltattak be, hanem kamaszgyerekeket is. A gyermekorvos azt is hangsúlyozta, jó, hogy ingyenes lett a C típusú oltás, mert sokan a 2 ezer forintot sem tudták kifizetni, de legalább ilyen fontos lenne a B típusú oltás támogatása is.

Agyhártyagyulladás: a tökéletes figyelmeztető jel későn érkezhet

Kádár Ferenc házi gyermekorvos is hasonlóan vélekedett. Mint elmondta, az lenne a logikus, ha mindkét típusú oltást megkapnák a gyerekek. Maga is mindig ezt javasolta a szülőknek, bár tudja, hogy kevesen engedhetik meg maguknak a több mint 100 ezer forintos kiadást.

Ugyanakkor megérti, hogy mivel az évi átlag 40-50 meningococcus okozta megbetegedés alacsony népegészségügyi kockázatot jelent, az államnak nem éri meg évente mind a 90 ezer újszülöttet beoltatni. “A szülők és az orvosok azonban nem kötséghatékonyságban gondolkoznak”, tette hozzá.

A kamaszokra is veszélyes

Póta György szerint szakmailag semmi sem indokolta ezt a riadalmat, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a decemberi haláleseteket övező médiafelhajtás újra felhívta a figyelmet az agyhártyagyulladás veszélyeire, és arra, hogy a tinédzserek beoltása (vagy a megerősítő oltás beadása) legalább olyan fontos lenne, mint a csecsemőké.

Bár régebben az volt a közvélekedés, hogy a betegség csak a 2 évnél fiatalabbakra veszélyes, az adatok azt mutatják, hogy ez nem így van. Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) adatai szerint 2013 júliusa és 2014 júniusa között 36 beteget jelentettek: 39 százalékuk – 14 beteg – csecsemő volt, 5 beteg 1 és 5 év közötti, 9 beteg a 15-24 évesek korcsoportjába tartozott, 8-an ennél idősebbek voltak.

Épp ezért Európában sok helyen ajánlják a 16-20 éves korosztály meningococcus-fertőzés elleni ismételt oltását is, ez azonban Magyarországon még nem elterjedt gyakorlat. Ez az oka annak, hogy itthon megnövekedett az agyhártyagyulladásos esetek aránya ebben a korosztályban, magyarázta a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.

Azt viszont nem tudta megmondani, reálisan mikor válhat a B típusú oltás is támogatottá. Mint elmondta, ez nem szakmai, hanem tisztán döntéshozói kérdés.