1.
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök elküldte a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) a fenébe.
2.
Az Európai Bizottság is elküldte a Nemzetközi Valutaalapot a fenébe.
3.
A németek közölték, hogy nem akarják kirúgni az euróból a görögöket.
4.
De azért korábban már elküldték a görögöket a fenébe, amiért nem csinálják, amit mondanak nekik.
5.
A görögök pedig elküldték a németeket a fenébe, amiért meg akarják mondani nekik, hogy mit csináljanak.
6.
Tehát mindenki elküldött mindenkit a fenébe.
7.
A görög jegybankelnök pedig arra figyelmeztetett, hogy ha az érdekelt felek tovább hisztiznek, abból nagy baj lehet.

Alexisz Ciprasz és Giannisz Dragaszakisz a tárgyalásokon
Fotó: Michalis Karagiannis

Kicsit bővebben az történt, hogy az IMF közölte, nem vesz részt Görögország további mentésében, ameddig Athén nem hajlandó további fiskális reformokra, egész pontosan a személyi jövedelemadó és a nyugdíjrendszer átalakítására.

Erre a hétvégén Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közölte, hogy az IMF tétovasága miatt a görögök adósságmentő programja "ingatag talajon áll", Alekszisz Ciprasz pedig erre ismét előállt a már jól bejáratott népnyúzózással. 

Christine Lagarde, az IMF vezetője erre azt mondta, ők készek részt venni a programban, de csak akkor, ha azt látják, hogy Görögország tényleg képes és hajlandó kimászni a csávából, amiben már 8-9 éve tengődik. Szerintük viszont ennek a feltételei nem adottak, mert a németek és az Európai Bizottság nem akarja elengedni a görögök adósságának egy részét, a görögök meg nem hajlandók reformálni.

Az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombroviskis viszont már arról beszélt hétfőn, hogy az IMF túl pesszimista, és sokkal jobbak Görögország kilátásai, mint azt a Valutaalap állítja. Az EB előrejelzése például azt írja, hogy a görög költségvetés GDP-arányosan 3,7 százalékos többletet érhet el idén, míg az IMF 1,5 százalékkal számol. De a növekedési kilátásokban is eltérés van, az EB jóval optimistább, mint az IMF.

A német kormány mindenesetre közölte, hogy egyben akarják tartani az eurózónát, benne Görögországgal.

A görög jegybankelnök viszont arra figyelmeztetett, hogy azonnal meg kellene állapodni a görög mentőprogram folytatásáról, mert ha tovább megy a hiszti, akkor ismét nagy baj lehet. Legutóbb 2015 nyarán sikerült hasonló balhéba keveredniük a görögöknek és hitelezőiknek, akkor ennek az lett az eredménye, hogy amikor már éppen kezdett jobban lenni a görög gazdaság, kapott egy kis negatív sokkot.

A görögök miatt a múlt hét végén kezdtek el aggódni a piacok, akkor meg is ugrott az államkötvények hozama, magyarul egyre kockázatosabbnak tartják a görög helyzetet a befektetők. A mostani állapotok alapján még egy ideig biztosan el fog tartani a bizonytalanság, és megint el fogják mondani páran, hogy Görögországnak ki kellene lépnie az eurózónából.