Az EU-t viszont mindez kevéssé fogja zavarni, hiszen ők bizonyos bruttó vagy "maastrichti" adósságot néznek. A nettó adósság az, ahol az államadósságból kivonjuk az állam pénzügyi vagyonát, tartalékait. Majd ezt a nettó adósságot viszonyítjuk a GDP-hez.

Az MNB adatai alapján az államadósságunk nőtt 2015-höz képest nagyjából 520 milliárd forinttal, és a nettó államadósságunk is nőtt, 64,8 százalékról 65,4-re. 

A politikusok által jobban szeretett  bruttó adósság az, ahol simán csak a tartozásokat viszonyítjuk a GDP-hez, ez kevesebbet mond el arról, hogy mennyire vagyunk ténylegesen eladósodva. Ez viszont csökkent nálunk tavaly év végén: bár Varga Mihály szerint 73-74 százalék körüli mutatót szerettek volna itt, ez épp hogy csak sikerült, 73,9 százalék lett. Értelemszerűen az se teljesült, amit Orbán 2016-ban bejelentett, hogy szeretnék, ha az adósság nominális összege csökkenjen. Persze ezt csak úgy lengette be, hogy egyszer majd jó lenne ilyen is.  Egyelőre inkább még hiteleket vettek fel.