A múzeumi belépőjegy drágult a legjobban az elmúlt 16 évben Magyarországon, csaknem öt és félszer annyiba került 2016-ban, mint 2000-ben. Ez jócskán meghaladja még a cigaretta áremelkedésének mértékét is, márkától függően egy doboz fogyasztói ára 3,8-4,7-szeresére nőtt ebben az időszakban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal fogyasztói átlagárakat tartalmazó adataiból.

Persze tizenhat év alatt minden terméknek és szolgáltatásnak nőtt az ára, de az összesített infláció 94 százalékos volt az elmúlt 16 évben, ami azt jelenti, hogy nagyjából a kétszeresére emelkedtek az árak.

Egyes termékek és szolgáltatások azonban sokkal nagyobb mértékben drágultak.

Termék vagy szolgáltatás             Ár 2000-ben (Ft)      Ár 2016-ban (Ft)      Árváltozás
Múzeumi belépőjegy, db                     164                           899                   548%
Symphonia cigaretta, csomag              210                          980                   467%
Sopianae cigaretta, csomag                228                           992                  435%
Paradicsom, kg                                  130                          544                   418%
Mozijegy, db                                      369                        1490                   404%
Férfihajvágás, fő                               446                        1800                    404%
Szemétszállítás, 110–120 literes

kuka ürítésének havidíja                    510                        2050                   402%
Multifilter cigaretta, csomag              272                        1040                   382%
Népszabadság, db                              68                           250                   368%
Vonaljegy, db                                     84                          306                    364%

A fenti top tízes listában a paradicsom árváltozása szorul magyarázatra, ugyanis a KSH pont 2001-től a primőr árukat is ide sorolta. Ezért a 2000-es 130 forint után a következő évben 339 forintra ugrott az ár. Ha csak a 2001 és 2016 közötti időszakot nézzük, akkor jóval szerényebb az árváltozás, az eredeti szint 160 százaléka (vagyis az infláció 60 százalékos). Meg kell jegyezni azt is, hogy a mozijegy ára a korábbi péntek délutáni helyett 2012-től szombat esti előadásra és multiplex mozira vonatkozik. Ezek a változások azonban összefüggnek a fogyasztói szokások átalakulásával is.

A több mint 90 termék és szolgáltatás átlagárát tartalmazó listában többségben vannak azok tételek, amelyek az infláció feletti mértékben drágultak,

körülbelül 55 százalék az arányuk. Vannak olyan termékek és szolgáltatások is, amelyek a pénzromlás üteménél lassabban drágultak.

A legkevésbé drágult top 10 termék és szolgáltatás

Termék vagy szolgáltatás                   Ár 2000-ben (Ft)    Ár 2016-ban (Ft)    Árváltozás
Öblítőszer-koncentrátum,

900 milliliter–1 liter                                    491                        644                131%
Trappista sajt, kg                                    1150                      1500                130%
Társasház közös költsége,

50-60 négyzetméter                                 5990                      7620                127%
Női pulóver (hosszú ujjú, akril)                 4270                      5350                125%
Automata mosógép, 4–5,5 kg

(2012-től 6–7 kg)                                   78 430                   94 820                121%
Fogkrém, 75 ml-es                                   385                        452                  117%
Hűtőszekrény, 160–185 literes

(2012-től 120+20)                                  51 320                   60 130                117%
Férfiing (hosszú ujjú, pamut)                  5050                       5870                 116%
Gáztűzhely, 3–4 főzőhelyes                     59 460                   67 960                114%

Ahogy az a felsorolásból is látszik, a műszaki cikkek ára közel változatlan.

Főleg annak tükrében, hogy szinte lehetetlen évről évre hasonló eszközt szerepeltetni a válogatásban, olyan gyorsan változik a technológia. Erre a területre inkább az jellemző, hogy ugyanannyi pénzért magasabb műszaki tartalmat kapunk.

A tévék árának összehasonlítása nem csak emiatt nehéz. A KSH ugyanis 2000-ben még a hagyományos, képcsöves televízió átlagárát nézte, csak 2008-ban vette be a listába az LCD-tévét. Ha eltekintünk a technológiai váltástól, akkor egy átlagos, 70-75 centis tévé ára 2000-ben 135 ezer forint volt akkori áron, tavaly pedig 79 ezer forintért árultak egy 76–82 centiméterest. Vagyis csaknem 60 százalékos volt az áresés.

Ha nem egy-egy kiemelt terméket, illetve szolgáltatást, hanem csoportokat vizsgálunk, akkor legnagyobb mértékben drágultak
a dohányáruk (459 százalék),
az állatorvosi és hobbiállatoknak nyújtott egyéb szolgáltatások (426 százalék),
a hulladékszállítás (365 százalék),
a postai szolgáltatás (363 százalék),
a zöldségfélék (361 százalék).

Nagyobb fogyasztási csoportokba sorolva is egyértelműn látszik a dohányárukra jellemző jelentős drágulás.

Ezt csaknem azonos mértékű emelkedéssel követi a háztartási energia és az élelmiszer ára. Ebben a bontásban jól látszik, hogy a műszaki, azaz a tartós fogyasztási cikkek ára szinte állandó (az áremelkedés 0,5 százalékos), és a ruhaneműk is csak kismértékben, 23 százalékkal drágultak 16 év alatt.