A szalmáért most pénzt kaphat
Forrás: Magyar Távirati Iroda Rt./H. Szabó Sándor

A Pannonpower pécsi erőműve az egyik legnagyobb olyan biomassza-erőmű a régióban, amely lágy szárú tüzelőanyagot használ fel. Az üzemben ma már bármilyen geometriájú bálát be tudunk fogadni. Így kocka-, és kisebb mennyiségben körbálákat egyaránt megvásárolunk, olyan minőségben is, amely az állattenyésztés számára már nem felel meg. Ráadásul az erőmű nem pusztán a gabonaszalmát, tehát a búza mellett a rozs, az árpa, a zab és a triticale bebálázott szármaradványát veszi át – befogadja a repcéből, szójából, vagy éppen a rétekről, kaszálókról származó fűkaszálékból, valamint a nádból előállított bálákat is" – fogalmazott Lenti Ákos, a lágy szárú tüzelőanyag beszerzéséért felelős szakértő.

A szalmabálák átvételekor kulcsfontosságú az alapanyag nedvességtartalma. Az erőmű a 30 százalék nedvességtartalmat nem meghaladó kockabálák mellett az idei évtől kisebb mennyiségben be tud fogadni nagyobb nedvességtartalmú bálákat is, így várhatóan csökken a beszállítók kazalban tárolásból adódó vesztesége is. Mindamellett a szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a minőségi romlás elkerülése érdekében a termelőknek érdemes már közvetlenül a betakarítás után gondoskodniuk a szalma szárazon tartásáról.

Baranya megye mellett a Pannonpower más dél-dunántúli és dél-alföldi megyékből is vásárol szalmát, sőt kisebb mennyiségben Horvátországból is érkeznek szállítmányok Pécsre. A beszállított lágy szárú tüzelőanyag hasznosítása mintegy 31,5 ezer lakás és 460 közintézmény hőigényének kielégítését segíti, amelyeket az erőmű „zöld távhővel” lát el.

Ezzel Pécs az első hazai megyeszékhely, amely energiaellátása egészét megújuló alapokra helyezte. A kogenerációs – azaz egyszerre villamos- és hőenergiát is előállító – erőmű szalmatüzelésű blokkja a város távhőellátásának segítése mellett mintegy 220 GWh villamos energiát is előállít évente úgy, hogy közben az import-energiahordozóktól való függőség csökkentéséhez is hozzá járul.

A kört az teszi teljessé, hogy az erőmű kazánjaiban visszamaradó hamu termékminősítéssel rendelkezik, így lehetővé válik, hogy a gazdákhoz kerülve a termőterületeiken hasznosíthatóvá váljon. A savas pH-értékű termőterületek esetében ugyanis a hamu lúgos kémhatása segít, hogy a pH javítása révén a növények jobban tudják hasznosítani a talaj tápanyagtartalmát. A talaj pH-értékének javítása mellett a termőterületre kijuttatott hamu – foszfor-, kálium- és mikroelem-tartalma révén – a növénykultúra harmonikus tápanyagellátását is segíti.