Szennyezett az Európában forgalmazott élelmiszerek majdnem fele, de a leginkább szennyezett termék a brokkoli, egy napokban nyilvánosságra hozott uniós vizsgálat során ugyanis ebben találtak a legtöbbször határértéket meghaladó vegyszermaradványt – írja az Agrárszektor.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) április közepén tette közzé a jelentését, amely megállapította, hogy az európai élelmiszerek 47 százaléka növényvédőszer-maradványokkal szennyezett, a minták 2,8 százaléka pedig egyáltalán nem is felelt meg a kontinensen előírt normáknak. Ez összesen 2366 darab terméket jelent.

Az élelmiszerek 28 százalékában egyidejűleg többféle vegyszer nyomait is felfedezték, és bizonyos termékek jócskán eltértek az átlagos szennyezettségi aránytól.

A vizsgálat szerint a legszennyezettebb termékek:
a brokkoli, amelynél a minták 3,4 százalékában találtak vegyszermaradványt a határértéket meghaladó mennyiségben is;
a szőlő, amelynél ez az arány 1,7 százalék volt, de amely mintáinak 77 százaléka mutatott valamilyen szennyezést, egy török szőlőfajtában pedig például 19 különféle szer maradványait mutatták ki;
a paprika, amelynek 0,8 százaléka volt a határértéken túl is szennyezett.

Többféle növényvédő termékkel szennyezett:
a banán, amely 58,4 százalékukban találtak többféle kemikáliát;
a szőlő (58,3 százalék);
illetve a paprika (24,4 százalék).

Ugyanígy az állati mintáknál is találtak többszörös szennyezést:
a vizsgált vajak 3,7 százalékánál;
a tojások 2,1 százalékánál találtak többféle vegyszermaradékot.

Sőt, 1546 darab olyan élelmiszert vizsgáltak, amelyeket csecsemők vagy kisgyerekek részére szántak, és ezek 3,5 százalék szintén határérték feletti szennyezettséget mutatott. A bioélelmiszerek szennyezettsége 13,5 százalékos volt, de csak 0,7 százalék esetében határérték feletti.

A legtöbb szennyezettségi határértéket meghaladó árura Máltán, Cipruson, Portugáliában, Görögországban, Lengyelországban és Franciaországban bukkantak, miközben például Romániában és Ausztriában a termékek háromnegyede vegyszermentesnek bizonyult. A „legveszélyesebb” beszerzési helyek (ahonnan a behozott élelmiszerek több mint 10 százalékánál meghaladta a szennyezettség a határértéket) Laosz, Suriname, Kambodzsa, Kína, Vietnam, Jordánia, Etiópia, Thaiföld, Pakisztán, India és Srí Lanka.

Magyarországról 1172 termék (62 százalék) bizonyult mentesnek, 48 darab viszont (2,5 százalék) határérték felettinek az összesen 1881 mintából.

Az egyelőre tiltott, de nemsokára újra engedélyezhető glifozát hatóanyagot a lencsék 71 százaléka tartalmazta érzékelhető mennyiségben, valamint a mustár- és napraforgómagvak harmada. A búza 10 százalékában, míg a zab 9 százalékában volt kimutatható mennyiségű glifozát. De mindössze 5 terméknél lépte túl az egészségügyi határértéket: két kanadai lencseminta, valamint egy-egy spanyol barack-, illetve brazil lime- és mangóminta esetében. A gyerekeknek szánt élelmiszerek, továbbá a kukorica és szója ebből a szempontból tisztának bizonyultak.

A hatóság azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel a termékek 97 százaléka elfogadható mértékben volt szennyezett, illetve egyáltalán nem tartalmazott (kimutatható mértékben) növényvédő szereket, a hatóság szerint a fogyasztókra vonatkozó egészségügyi kockázat továbbra is alacsonynak mondható Európában.