Bajnai Gordon szerint az elmúlt hónapokban lefektették itthon egy gyarapodó ország alapjait, 2011 után csaknem 4 százalékkal bõvülhet a magyar gazdaság és 2 ezer milliárd forintos plusz keletkezhet a költségvetésben, amelyet nem elosztogatni, hanem befektetni kell.

Magyarország erényt kovácsolt a válságból - mondta hétfõi, utolsó parlamenti felszólalásában Bajnai Gordon. A miniszterelnök köszönetet mondott a parlamenti többségnek, ám elsõsorban a magyaroknak köszönte meg, hogy elviselték a válságkezelés lépéseit. A kormányfõ hozzátette: számot kell adnia az elmúlt 10 hónap intézkedéseirõl, ám az értékelés már nem az õ feladata. Az eredmények közül a forint árfolyamának stabilizálását, 100 ezer munkahely megmentését, a távhõ és az alapvetõ élelmiszerek áfájának csökkentését, a méltányossági nyugdíjak emelését, a krízisalapot és az 1200 milliárd forintnyi megtakarítást emelte ki a kormányfõ. Ez utóbbi az elmúlt évtizedek legjelentõsebb megtakarítása volt a világon. GDP arányos adósságunk, már idén 3,8 alatt, így az EU átlaga alatt lesz - mondta a kormányfõ.

A kormányfõ fontosnak nevezte a bizalom újjáépítését, amelyet csak következetes magatartás hitelesíthet. Bajnai Gordon az elmúlt 10 hónapot nem pusztán válságkezelésnek, hanem egy gyarapodó ország alapjainak lefektetésnek nevezte. A miniszterelnök további adó- és járulékcsökkentést javasolt az új kormánynak és parlamentnek, elsõsorban a munkára rakódó terhek csökkentését említve.

A válságkezelés eredményeivel élni kell és nem visszaélni, vagy azt eltékozolni - fogalmazott a kormányfõ. Bajnai Gordon szerint a közelgõ választás fordulópont lesz, hiszen eldõl, hogy vállalják-e a fegyelmezettség kényelmetlenségét. A következõ idõszakban sem a felelõtlenségnek, sem a csodavárásnak nincs helye - fogalmazott a miniszterelnök. Bajnai Gordon szerint nem lehet feladni a józan ész politikáját, bár a következõ 10 év mostohább körülményeket teremt, mint a válság elõtti évtized.

A kormányfõ búcsúbeszédében három nemzeti célt javasolt. Elsõként a magyar euró 2014. január elsejei bevezetését, amelyhez azonban szerinte fegyelmezett és takarékos költségvetési politikára, valamint világos felhatalmazásra van szükség. A második feladat a foglalkoztatás bõvítése, amely nélkül nehezen lenne fenntartható a szociális rendszer. Több munkavállalóra, több adófizetõre, ám jóval alacsonyabb adóterhelés szükséges. A harmadik célnak a gyors gazdasági növekedés beindítását és az évenkénti 4 százalékos növekedés elérését nevezte a kormányfõ.

A miniszterelnök szerint meg kell újítani a szociális ellátórendszert és a közoktatást. Bajnai Gordon úgy fogalmazott, hogy minden gyereknek joga és kötelessége többre vinni, mint szüleinek. Ehhez a minõségi oktatás a legjobb eszköz. A miniszterelnök ismét felhívta a figyelmet a romaintegráció fontosságára. Bajnai Gordon szerint a magyar cigányságot, a mainál sokkal jobban be kell vonni az oktatás és a munka világába, az adófizetõk körébe. Sikeres cigány kisebbség nélkül, nincs sikeres többség és sikeres Magyarország - fogalmazott a kormányfõ.

A kormányfõ mind Orbán Viktort, mind Mesterházy Attilát demokratának és hazafinak nevezte, így szerinte, ha ez az egyetlen közös nevezõ köztük, az is elég a szélsõségesek legyõzéséhez. Bajnai Gordon szerint a Jobbik tönkreteszi a hazát, hiszen reális programja nincs, csak bûnbakja. A kormányfõ hozzátette: a demokratikus közép pártjainak felelõssége, hogy nem találtak a szélsõségek ellen megfelelõ választ.

A kormányfõ a Parlamentben elmondott beszédében jelezte: õ maga a következõ országgyûlésnek már nem lesz tagja, majd köszönetet mondott a szocialista és liberális képviselõknek a munkájukért.