Brad Keywell, a prediktív elemzéssel foglalkozó cég, az Uptake alapítója és vezérigazgatója írásában arra keresi a választ, hogy mit jelenthet a Negyedik Ipari Forradalom az emberiségnek és hogy kell-e félnünk tőle.

Emberek milliárdjai és számtalan gép összeköttetésben van már most is. Az úttörő technológiáknak, a precedens nélküli számítási kapacitásnak és sebességnek, valamint a hihetetlen tárolási kapacitásoknak köszönhetően az adatgyűjtés és -feldolgozás soha nem látott méreteket öltött. Az automatizáció, a gépi tanulás, a mobil számítástechnika, a mesterséges intelligencia már nem csak valamiféle futurisztikus elgondolás, hanem a mi valóságunk.

Sok embernek ezek a váltások ijesztőek. Az előző ipari forradalmak tanulsága, hogy azok a vállalatok és iparágak, amelyek nem tudják az új technológiákat adaptálni, küzdenek sőt, el is bukhatnak. De valójában ezek az innovációk az ipart és a világot is erősebbé és jobbá teszik majd.

A változások, amit a Negyedik Ipari Forradalom hoz, elkerülhetetlen és nem opcionális. És a lehetséges hasznok bizonytalanok: javuló életkörülmények, nagyobb biztonság, vagy jóval nagyobb emberi kapacitás lehetnek a pozitív hozadékok. A munka is meg fog változni a jövőben. A kreatív és vállalkozói szellemmel megáldott emberek irányítják majd a jövőt és a világban elfoglalt helyet nem a status quo határozza meg. Az emberek jobbak lesznek a munkájukban a technológiának köszönhetően és nem kell attól tartani, hogy a technológia megjelenésével az emberi képességek le lesznek értékelve - véli Brad Keywwell.

Mindannyian hallunk sztorikat, hogy a számítógépek legyőzik még a legnagyobb sakkjátékosokat is. De a történet ennél sokkal árnyaltabb: az emberek és a számítógépek máshogy játszanak, mind a kettőnek megvan a saját erőssége és gyengesége. A gépek előnyben részesítik a visszavonulást, de masszív adatmennyiség tárolására alkalmasak és elfogulatlanok, amikor döntést hoznak. Az emberek sokkal makacsabbak, de fel tudják ismerni az ellenfél gyengeségeit és komplex helyzeteket tudnak elemezni, kreatív és stratégiai döntéseket tudnak hozni, hogy nyerjenek.

A mesterséges intelligenciával működő sakkozógépek megálmodói szerint a legjobb sakkjátékos az ember és a gép együtt.
A világnak mindig is szüksége lesz az emberi zsenialitásra, a találékonyságra és az emberi képességekre.

A szoftverben és a technológiában megvan a lehetőség, hogy az emberi képességet felerősítse, a felszínre hozva a rejtett kreativitást, észlelést és fantáziát.

A jövő dolgozói és vezetői okosabb döntéseket hoznak majd, együtt tudnak problémákat megoldani és jobban együtt tudnak dolgozni. Például vegyük a vasúti mozdonyokat, ezeket masszív, komplex elektromos motorok hajtják, amelyek több millió dollárba kerülnek. Ha az egyik elromlik, az hatalmas veszteségeket okoz, nem beszélve a mérges utasokról, vagy az ügyfelekről, akiknek teherszállítást végeznek. Amikor a mozdonyt javítják, a mérnökök elsőként diagnosztikai teszteket futtatnak. Ez órákba telik és sok mérnököt lefoglal, akik csak állnak a gép mellet, nézik és kielemzik az eredményeket. Vagyis régen ez volt. De az új technológiáknak köszönhetően mire a gép az karbantartóhoz kerül, már minden diagnosztika le van futtatva, a prediktív elemzéssel pedig, ami a mozdonyban lévő szenzorokkal gyűjti az adatokat folyamatosan, könnyen megjósolható, hogy nagy valószínűséggel mikor fog a gép elromlani. A mérnök pedig csak megfog egy iPadet és pár perc alatt meg tudja nézni, hogy mi romlott el, képbe kerül a gép történetével és azzal is, hogy milyen körülmények között üzemelt.

Ennek köszönhetően pedig a mérnöknek csak azzal kell foglalkoznia, amihez ért, vagyis hogy a tapasztalatai, a képességei és a megítélése alapján megjavítsa. A technológia nem váltja le a mérnököt, hanem inkább segíti a munkájában. Ugyanúgy, mint ahogy a gép és az ember együtt a legjobb sakkjátékos. A mérnök olyan emberi képességeket használt, amiket a gép nem tud reprodukálni: a találékonyságot, a tapasztalatot és a kreativitást. A technológia pedig kiderítette a problémát, ami az emberi szemnek láthatatlan volt.

A konklúzió, hogy amikor a gép és az ember együtt dolgozik, a munkát gyorsabban elvégzik, kevesebb a hiba és jobbak az eredmények. És ez minden iparágban így van: a légiközlekedésben, az energiaszektorban, a közlekedésben, az okos városoknál, az építőiparban és a természeti erőforrásoknál. A produktivitás olyan mértékben javulhat, mint az első ipari forradalom idején, de a Negyedik Ipari Forradalom sokkal szélesebb körű és mélyebb lesz, mint az első volt. Megoldódhatnak vele olyan globális problémák, mint az éhezés, a klímaváltozás, vagy a betegségek. A gépek betekintést adhatnak és olyan perspektívát, ami elhozza a megoldásokat.

(World Economic Forum)