Az érdekvédõk az uzsorások térnyerésétõl tartanak, a jegybank szerint szigorítás nélkül a nemzetgazdaság egészének stabilitása kerülne veszélybe, a nagy vesztesek pedig a minimálbéren bejelentettek lehetnek.

Lényegében kiesnek a hitelezhetõségi körbõl a jövedelemmel nem rendelkezõk, a bejelentett jövedelem nélkül foglalkoztatottak, a hivatalosan nagyon keveset keresõk, illetve akik a banki kockázati listán elõkelõ helyen szereplõ kistelepüléseken élnek - így foglalta össze az Otthon Centrum hitelcentrum azoknak a szabályoknak a hatását, amelyek révén márciustól jelentõsen szigorodik a lakossági ingatlanhitelezés, majd nyáron a hitelezhetõ ügyfelek köre is szûkül. A tervet elõször a jegybank vetette fel, majd a pénzügyi tárca formálta jogszabállyá, a pénzügyi szektor nem kis meglepetésére.

A jegybank által felvetett, majd azóta elfogadott szabályozás szerint hétfõtõl már csak a lakás hitelértékének 75 százalékát finanszírozhatja meg a bank forintkölcsön esetén, eurónál 60, minden más devizanemnél, így a svájci franknál pedig mindössze 45 százalék lesz ez az arány. Eddig ilyen limit nem volt, a hitelintézetek az ügyfél fizetõképességének függvényében nagyobb arányú hitelt is adhattak - és jellemzõen adtak is, nem volt ritka az sem, hogy a lakás értékének több mint 80 százalékát is kifizette a bank, akkor is, ha devizahitelrõl volt szó.

További komoly változást hoz majd a hitelpiacon a június is, eddig kell ugyanis elkészíteniük a pénzintézeteknek azt a szabályzatot, amelyben részletesen tisztázzák, hogy mi alapján vizsgálják az ügyfelek hitelképességét. A pénzintézeteknek tehát meg kell mondaniuk, hogy hiteltípusonként milyen jövedelmi tételeket vesznek figyelembe, azok elvárt igazolási módját is meg kell mondaniuk, sõt, arra még a pénzügyi felügyeletnek is rá kell bólintania.

"Ha nagyon kell a pénz..."

"Vége Magyarországon a hitelezésnek" - Rákos Tamás, a Credit Hill értékesítési igazgatója szerint ezzel a summás véleménnyel lehet a legjobban körülírni, hogy mi várható a változások nyomán. A hitelközvetítéssel foglalkozó és így a szabályozás változásával érintett cég szakértõje szerint elsõsorban annak lennének katasztrofális következményei, ha a pénzintézetek az APEH által igazolt jövedelemhez kötnék a hitelképességet.

A bankok által kidolgozott jövedelemmérést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) is jóvá kell hagynia, a hatóságnak tehát meglesz a joga, hogy elõírja az adóhatósági igazolást. Rákos Tamás szerint az a kérdés, hogy a PSZÁF becsukja-e vagy sem a kiskaput, miszerint több bank eddig olyan jövedelmekkel is számolt a hitelek kiutalásakor, amelyek nem voltak legálisak. A felügyelet egyelõre nem tudta megmondani, hogy milyen lesz a szabályozás, vagy hogy milyen irányelveket kell követniük a bankoknak, tekintve, hogy csak nyáron esedékes a lépés. Ha megkövetelik az APEH-igazolást, akkor az igazgató szerint a "minimálbéresek országában" ez annyira visszaveti majd a hitelezést, ami már "tönkreteszi a gazdaságot, élén az építõiparral".

Az még nem ismert, hogy milyenek lesznek a szabályok, de ha például a jegybank korábbi felvetései lesznek az irányadóak, akkor hiteles lakásvásárlásról, minimálbéren bejelentett munkahely mellett nem is lehet majd álmodni, mikozben korábban akár ez sem volt kizáró ok, ha az ügyfél tudta igazolni, hogy vannak bevételei -, ha nem is bejelentett munkavégzésbõl. Az új szabályozás a lízingcégeket is érinti, és ha itt is a banki gyakorlat terjed el, akkor innen is kiszorulnak a kevésre bejelentett, de jóval magasabb tényleges jövedelemmel rendelkezõk (ilyenek például a borravalót ritkán bevalló pincérek), miközben a lakáslízing kidolgozását többek között épp az indokolta, hogy õk is forráshoz jussanak.

A kormány szándéka a szigorításokkal amúgy az volt, hogy ezáltal elérjék a gazdaság, legalább részleges kifehéredését, de Rákos Tamás szerint erre a mostani csomag nem alkalmas, ugyanis pont fordítva kellene cselekedni: elõbb adó- és járulékcsökkentéssel segíteni a szürkegazdaság tisztulását, s utána szigorítani. "Amennyiben a törvényhozók nem vizsgálják felül a szabályokat, úgy csak a legális hitelezést fojtják meg Magyarországon. Ha valakinek nagyon kell a pénz, akkor úgyis meg fogja találni a forrását" - mondta a szakértõ arra utalva, hogy ezzel az alternatív, illetve akár illegális hitelezõk felé terelik az ügyfeleket. Rákos Tamás szerint az "uzsorások Mekkája jönne létre", ha megtartanák az elfogadott szabályokat.

"Még nem vagyunk a csúcson"

Nem látja ilyen sötéten a helyzetet Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultak Egyesületének fõtitkára, aki szerint jó az állami szabályozás ötlete, de megkésett. A szigorítás következményei közül az lehet pozitív az érdekvédõ szerint, hogy a sok szürke vagy fekete jövedelem kizárása miatt csökken azok száma, akik valójában nem lennének képesek fizetni a hitelüket, eddig mégis kaptak kölcsönt. Ezáltal ugyanis nem csak a veszélyeztetett hitelesek száma csökken, hanem a kamatok is, mivel a bankok összességében alacsonyabb kockázatot vállalnak az új ügyfélkörrel.

Kedvezõtlen következmény lehet Lénárd Mariann szerint is, hogy könnyen a gyorskölcsönök, a személyi hitelek vagy akár az uzsora felé fordulhatnak, akiknek szükségük lenne hitelre, de nem képesek megfelelõ jövedelmet igazolni. Ez azért is probléma, mert tovább hízhat a fizetni nem tudó adósok száma, miközben már most is sokan - nem csak magánszemélyek, de vállalkozások is - veszélyeztetettek, mert félõ, hogy nem képesek visszafizetni a meglévõ hiteleiket. "Még nem vagyunk a csúcson a bajba jutottak tekintetében" - mondta Lénárd Mariann.

Éliás Ádám, a Vállalkozók Érdekvédelmi Szervezetének (VÉSZ) elnöke szerint a banki szabályok módosítása egyértelmûen az uzsora és a személyi kölcsönök felé tereli majd a hitelt keresõket. A szabályozást úgy jellemezte, mint egy súlyos seb tüneti kezelését, Éliás ugyanis a pénzügyi rendszer hibáit jóval mélyebbnek látja, mint amit a kockázatos ügyfelek kiszûrésével meg lehetne oldani. A VÉSZ elnöke szerint eleve pénzszûke van a gazdaságban, a bankok nem juttatnak megfelelõ mennyiségû összegeket a gazdaságba, és a mostani szabályozás csak tovább szûkíti a hitelkínálatot. A legális jövedelem elõírásának Éliás Ádám szerint két következménye lehet: vagy kiesik sok ember a hitelezhetõk körébõl, így az uzsorások nyernek potenciális ügyfeleket, vagy a munkavállalók elõállhatnak a foglalkoztatónál, hogy jelentse be õket, ezzel viszont az állásukat veszélyeztetik.

Bõség vagy pénzszûke?

A mostani szabályok kétségtelenül és kimondva is a hitelezés szûkülése felé mutatnak, de vannak olyan tendenciák is, amelyek épp ezzel ellentétesek. A válság elõtti hitelbõség ugyan aligha tér vissza, de a bankok számára sem éri meg sokáig viszonylag alacsony kamatozású betétekben tartani a pénzüket. Márpedig a világgazdaságba hatalmas pénzek áramlottak, hiszen az amerikai és az eurózónabeli alapkamat régóta nagyon alacsony, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kereskedelmi bankok alacsony költségekkel jutnak pénzhez, s ezt végsõ soron hitel formájában a gazdaságba helyezik el.

Emellett a korábban kontinentális csúcstartó magyar kamatszint is folyamatosan csökkent az elmúlt hónapokban és a kormány is beindított egy forinthitel-támogató programot. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) utolsó, februári ülésén 5,75 százalékra vitte le az alapkamatot, ami ugyan a tapasztalatok szerint elõször a betétkamatokon látszik majd meg, de elõbb-utóbb a banki hitelkamatokban is megmutatkozik. Erre számít az Otthon Centrum hitelcentrum elemzése is, eszerint "várhatóan egyre több bank és pénzintézet kínálatában fog szerepelni kedvezõ forinthitel, ami a hitelfelvevõk számára elõnyös versenyhelyzetet teremt."

Elõre tört az euróhitel

A törvényhozók szerte a világon a szabályozatlan pénzügyekben látják a pénzügyi krízis egyik okát. A szigorításra szerintük azért van szükség, mert a válság elõtti hitelbõségben sok olyan ügyfél is hitelhez jutott, akinek a jövedelme vagy nem tette volna lehetõvé a hitelfelvételt vagy nem biztos jövedelemre kapott kölcsönt. Mivel sok pénz volt a világgazdaságban, a magasabb kockázatot könnyen be tudták vállalni a bankok, de az Egyesült Államokból kiinduló pénzvihar után ezek a hitelek hirtelen veszélyessé váltak. Magyarországon a nemfizetésre vonatkozó, a Központi Hitelinformációs Rendszerben tárolt adatok szerint a lakossági hitelmulasztások száma 2009-ben 670 ezerrõl 1 millió 44 ezerre növekedett.

A hitelezés a válság következményeként a szabályozástól függetlenül is visszaesett. A jegybank összesítése szerint a lakosság a hitelválság magyarországi begyûrûzése óta jóval kevesebb lakáscélú hitelt vesz fel, mint azelõtt. A kiesõ összeg érdekes módon mégsem a forinthitelezésben jelenik meg, hanem elsõ sorban a svájci frank alapú kölcsönöknél, amely a 2008 õszi havi 60-80 milliárd forintos új szerzõdésértékrõl 5 milliárd alá esett tavaly év végére. Pedig az átlagos hitelköltség a tavaly februári 7,7 százalékos THM-rõl 6,3 százalék körüli értékre esett vissza.

A devizahitelezésben egyértelmûen az euró vette át a vezetõ szerepet. Míg a hitelválságig minimális (500 millió forint alatti) volt a devizanem új szerzõdéseinek értéke, azóta 10 milliárd forint fölé ugrott a szám. A márciustól életbe lépõ szabályozás további segítséget ad az eurónak a többi devizával szemben, az európai közös pénzben felvett jelzáloghitel ugyanis kedvezõbb elbírálás alá esik, mint a többi külföldi pénzben jegyzett kölcsön.

A forinthiteleket egyelõre annak ellenére sem szerette meg különösebben a lakosság, hogy nincs árfolyamkockázat, és a folyamatos kamatcsökkentés miatt egyre kisebb a hátrányuk a devizahitelekhez képest. Február és augusztus között magas, 15 százalék fölötti volt az átlagos kamatszint lakáscélú hiteleknél, de azóta 12 százalék alá esett a kamatláb. (A svájci franknál ugyanez az érték 6,3, az eurónál 10 százalék körül volt, azaz láthatóan szûkült a korábban nagy kamatrés.)