Hazafias nevelés: A hazafias és honvédelmi nevelés nem új tantárgy lesz, ez a „tartalom és életérzés” csak megjelenik a történelemben, a földrajzban, de megjelenhet a zenében és a testnevelésórán is. Maruzsa szerint Magyarország a világ legerősebb katonai szövetségének a tagja, de „minden demokratikus társadalom oktatási rendszerében elengedhetetlen, hogy a lakosság felelőssége megjelenjen, amikor az ország védelmi képességéről van szó”. Fontos, hogy az iskolai évek alatt szó essen az ezzel szorosan összefüggő hazaszeretetről.
Mindennapos testnevelés: A Magyar Diáksport Szövetség által végzett Netfit-mérés alapján elmondható, hogy a mindennapos testnevelés felmenő rendszeréből először kikerülő évfolyamok (8. és 12.) jelentősen jobban teljesítettek a még nem mindennapos testnevelésben részt vevő évfolyamtársaiknál.
Nyelvtanítás: „Az is egy érdekes felvetés, hogy kezdjük-e el már első osztálytól az idegen nyelvi felkészítést.”  Ősztől helyzetfelmérő kutatás indul a témában. A felvettek kétharmadának ma is van nyelvvizsgája. A hazai idegen nyelvi oktatás ne nyelvtan-, hanem kommunikáció-központú legyen.
Pedagógusok: Még jobban el akarják ismerni azoknak a pedagógusoknak a munkáját, akik a hátrányos helyzetű tanulókkal képességkibontakoztató, integrációs felkészítést végeznek. Ha a hátrányos helyzetű tanulók aránya meghaladja az 5 százalékot, és a pedagógus munkájának legalább 50 százalékában képességkibontakoztató, integrációs felkészítő munkát végez, plusz pótlékot kap.
Gender: A gender fogalma kikerül a kerettantervekből, mert a kifejezés nem szerepel a Nemzeti alaptantervben, így a kerettantervekben sem szükséges definiálni.
Pályaorientáció: A tervek szerint pályaorientációs céllal tanévenként két napot igazolt hiányzásként lehet majd arra használni, hogy a tanulók két munkahelyre is el tudjanak menni a 7. és 8., valamint a 10., 11. és 12. osztályban.