A döntés kapcsán széleskörû egyeztetést folytattak valamennyi szakmai szervezettel. A fegyvertartási engedélyek szigorítása mögött két súlyos esemény áll: a pécsi gyógyszerészhallgató esete, aki tavaly november 26-án lövöldözni kezdett a Pécsi Tudományegyetem biofizikai intézetében. Az egyetemista négy emberre lõtt rá. Az ámokfutásban egy 19 éves fiatal meghalt, egy hallgató, egy oktató és a takarítónõ pedig megsérült. A szigorítás másik oka az a fiatalember, akit még az utolsó percben sikerült elkapniuk a rendõröknek. Az ELTE-s joghallgatóról kiderült, hogy összesen 22 emberrel akart végezni. Mindketten a sportlövészet álarca mögé bújva követték, vagy akarták elkövetni a bûncselekményeket - hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón.

A kormány a fegyvertartás kapcsán kétirányú szigorításról döntött. Ennek részeként minden fegyvertartónak pszichológiai alkalmassági vizsgálaton kell átesnie. Ez vonatkozik azokra is, akik már benne vannak a rendszerben, vagyis van engedélyük. Nekik a következõ orvosi vizsgálatnál kell ennek eleget tenniük. A jövõben az a sportlövõ, akinek még nincs fegyvertartási engedélye, csak akkor juthat hozzá, ha három éve igazolt tagja valamelyik sportegyesületnek.

Emellett szigorítottak a fegyvertárolásra vonatkozó szabályokon is. A kluboknak, egyesületeknek biztosítaniuk kell azt, hogy illetéktelenül senki se juthasson hozzá a náluk tartott fegyverekhez. Vagyis azok a sportlövõk, akik nem rendelkeznek engedéllyel, szigorú feltételek mellett, csak meghatározott idõben birtokolhatják a fegyvert. Ilyen például a verseny vagy az edzés ideje.

Forgács Imre hangsúlyozta: nem céljuk, hogy a döntés miatt a sportlövõ társadalmat hátrányos megkülönböztetés érje.