A cégek állítólag nem kapkodnak a közfoglalkoztatottakért, pedig ha előre jelzik az igényüket (például idénymunkára), akkor a foglalkoztatási szolgálatok úgy tervezik meg a programok létszámát, hogy legyen elegendő munkaerő mindenre. Polgármesterekkel beszélgetve azt tapasztaltuk, hogy igencsak megoszlanak a vélemények ezzel kapcsolatban.

“Ösztönözzük a versenyszférába való visszatérést.” Szegi Emma
Kevesen élnek vele

Sajtóhírek szerint nemcsak az a baj, hogy viszonylag kevés cég jelenti be a létszámigényét, hanem, hogy sokszor a lejelentetthez képest is kevesebb embert vesznek fel ideig-óráig. Az idei év első felében például az egész országban csupán 325 fő iránt jelentettek be ilyen irányú igényt a munkáltatók, közülük is 234 embert mezőgazdasági idénymunkára vittek.

Csige Tamás, Hajdúdorog szocialista polgármestere szerint igaz, hogy a munkaügyi központnak kell jelezni, ha egy cég
közfoglalkoztatottakra tart igényt, de náluk is nyilván lecsapódnának ezek az igények, hiszen az emberek jeleznék, hogy időlegesen elszegődnek mondjuk almát szedni. „Igények biztos, hogy mennek be a munkaügyi központba, ezt én is érzékelem, de napjainkra már odáig jutottunk, hogy egyes cégek közvetlenül nálunk, a polgármesteri hivatalban jelzik a munkaerőigényüket. Nem szerencsés az, ha egyébként valamilyen képzettséggel rendelkezőt elvisznek a baromfi-feldolgozóba a szalag mellé segédmunkásnak, miközben az illető mondjuk dajka is lehetne az óvodában. Régen a közmunkás és a közcélú foglalkoztatott élesen elvált egymástól (utóbbiaknak volt szakirányú végzettsége). És persze az is probléma, hogy mindig vannak, akiket vinnének ugyan a vállalkozók, de eszük ágában sincs a versenyszférába menni dolgozni” – véli Csige Tamás.
Gond a feltöltés is

Csáfordi Dénes, Hajdúhadház kormánypárti polgármestere nem köntörfalazott: „Ilyen, a versenyszférából érkező igényekkel a városunkban őszintén szólva nem nagyon szembesülök. Tömegesen biztosan nem mennek ki idénymunkára az emberek; azt viszont egy ideje már határozottan érezzük, hogy nem tudjuk feltölteni a dolgozói állományt a közmunkaprogramokban. A feltöltöttség 60-80 százalék közötti az egyes programokban. A jelenségben minden bizonnyal közrejátszik az, hogy sokan kimentek már a versenyszférába. Így leginkább az alacsonyan képzettek vagy a képzetlenek maradtak a rendszerben, akiknek nehezebb dolguk van. Ha egyáltalán akarnak dolgozni” – mondta.

Tóth József (DK), Polgár polgármestere örvendetes fejleményekről számolt be. – Azt kell mondjam, hogy a közfoglalkoztatottak fele valamilyen módon (átmenetileg vagy végleg) utat talált az elsődleges munkaerőpiacra. Egy-egy szakember pótlása ugyan gondot okoz a folyamatban lévő közmunkaprogramok levezénylésében mégis támogatjuk a távozásukat, hiszen többet fognak keresni, mint eddig. Nem is annyira az a jellemző, hogy a cégek kérnének valahány főt tőlünk, hanem valahogyan egymásra találnak. A napokban például egy lakatos szakmunkás távozott a közfoglalkoztatásból ilyen előzmények után. Tíz távozó közmunkásból öt visszatalál a versenyszférába, a többiek vagy szülnek, vagy egészségügyi problémáik vannak, esetleg fegyelmi okból kell őket eltanácsolni a közfoglalkoztatásból – fogalmazott a települési vezető, hozzátéve, hogy Polgáron az ipari park és a tiszaújvárosi cégek sok embert felvesznek.

“Régen volt közmunkás és közcélú foglalkoztatott.” Csige Tamás
Ahol jól működik

Szegi Emma, Kaba kormánypárti polgármestere úgy fogalmazott, hogy náluk bizony egész évben remekül működik a kikérős szisztéma, egy vállalkozás éppen a napokban 15-20 főre jelentett be igényt. – Igaz, hogy ösztönözzük is a közmunkásokat az elsődleges munkaerőpiacra történő visszatérésre, hiszen a lakhatási támogatásnál például plusz pénzt kap az, aki igazolni tudja, hogy egy évből legalább három hónapot a versenyszférában dolgozott. Ez neki is jó, hiszen többet keres, mint közmunkásként. Korábban egyébként azért féltek elmenni idénymunkára az emberek, mert attól tartottak, hogy nem kerülnek vissza az ellátórendszerbe. Most viszont, ha vége mondjuk az almaszüretnek, gond nélkül jöhetnek vissza a közfoglalkoztatásba – így a települési vezető.