Csak az lehet villany- vagy vízvezeték-szerelő szeptembertől, akinek megfelelő képzettsége van, és egymillió forintos felelősségbiztosítást kötött, ha pedig hibát vét a szerelő, a biztosító fizet – futott át a hír nemrég a sajtón. Csakhogy a helyzet nem egészen ez. Ha valaki kisebb munkákhoz hív ki szerelőt, nem várhat el annál komolyabb biztosítást, mint ami már az új szabályok előtt megvolt, és nem is minden szerelői munkához van szükség a biztosításra.

A helyzet nem csak a fogyasztók számára nem világos: amikor a nyáron megjelent a kormányrendelet, amely átírta a szerelők biztosításának szabályait, elsőre maguk az érintettek sem értették, pontosan miről van szó, milyen munkákhoz kell regisztrálniuk és biztosítást kötniük. Nekik aztán kormányhivatali segítséggel sikerült tisztázni a részleteket.

Mayer Gergely, az Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetségének elnöke beszélt ezekről a hvg.hu-nak. Ha valaki a lakásába egy javításhoz kihív egy szerelőt, annak nem kell foglalkoznia a szigorúbb szabályozással. Az új szabályok csak az új rákötésekre vonatkoznak, azoknak sem minden részére. A villanyszerelők eddig a háztól a fogyasztásmérőig dolgozhattak, mostantól már a villanyoszloptól a házig kiépíthetik a rendszert. Regisztrálnia annak a szerelőnek kell, aki a fogyasztásmérő és a villanyoszlop közötti részhez akar hozzányúlni. Tehát a szabályozásra azoknak érdemes odafigyelniük, akik új építkezéshez keresnek villany-, illetve vízvezeték-szerelőt.

Az építőipari felelősségbiztosítás már most is létezik – tudtuk meg az elnöktől –, ez ráadásul általában kiterjedtebb, mint az egymilliós, újfajta biztosítás. A leggyakrabban az átadástól számítva három évig vállalnak felelősséget. Jelenleg három biztosítónál, a Generalinál, a Groupamánál és a Signalnál lehet ilyen biztosítást kötni.

Tavaly közel 110 ezer ilyen felelősségbiztosítás volt érvényben – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz). Ezek összesen évi 30 milliárdos díjbevételt hoztak a biztosítóknak, ami azt jelenti, hogy egy biztosításra havi átlagban mintegy 22 ezer forintot költöttek. A Mabisz szerint problémás, hogy a legtöbbeknél az elsődleges szempont az, a lehető legalacsonyabb díjon kössék meg a szerződésüket.

A jogszabályok sok esetben nem írtak elő eddig minimális limitet, de a Mabisz szerint gyakran a szerelők sincsenek tisztában azzal, hogy mennyi kárt képesek okozni.

A szövetség emiatt úgy látja az új helyzetet, hogy egy lépést tett előre a kormány, azt viszont továbbra is a vállalkozóktól kérik, hogy gondolják át, mi történik, ha egymilliósnál nagyobb kár keletkezne.Nem kaphat kártérítést, aki nem kért számlát.

A károkozás tényét, illetve azt, hogy ki okozta a kárt, a biztosító felé csakis a tevékenységhez kapcsolódó számla bemutatásával lehet igazolni – írta az Adózóna. Vagyis hiába van felelősségbiztosítása a mesternek, ha a tevékenységéről nem állít ki számlát, a biztosítójától biztosan nem számíthat az ügyfél kártérítésre. A lakásbiztosítások többsége egyébként alkalmas arra, hogy a szakmai műhibák miatti káreseményekre kártérítést fizessen.


A kormányrendelet megjelenésekor az az ígéret érkezett, hogy szeptember 1-jétől már elérhető lesz a regisztrált, biztosítást kötött szerelők listája. Ezt a dátumot annyira komolyan vették, hogy amikor augusztus 31-én megpróbáltuk megnézni a listát, még csak az az üzenet fogadott, hogy majd szeptembertől keressük. A kormányhivatal honlapjára azóta felkerült két excel-tábla, egy a vízvezeték-, egy pedig a villanyszerelők listájával, ezeket lassan el is kezdték feltölteni. A piac egyébként már ezt is megoldotta még az állam előtt: azokat a villanyszerelőket például, akik már regisztráltak a meglévő adatbázisokba, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Villamos Energia Társaságának honlapján nem csak felsorolják, hanem térkép alapján lehet válogatni is közülük.