A reklámadó januárban életbe lépett módosításával már az idén adót fizet Magyarországon a Google és a Facebook – jelentette ki Deutsch Tamás, a Digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos a Brandmániának. Durva becslések szerint a digitális vállalatoktól uniós szinten több százmillió eurót lehetne beszedni évente.

Az EU sürgősen adóztatna, ezért a francia, a német és a spanyol pénzügyminiszter nyomására a minap lezajlott tallinni informális Ecofin-ülésen napirendre került a digitális adó vitája, amit az észt uniós elnökség a prioritások közé sorolt. A megoldásra Magyarország tett javaslatot, elképzeléseit – úgy tűnik – az EU magáévá tette. A jelenlegi szabályozás fizikai telephelyhez, vagyis adórezidensi státuszhoz köti a jövedelemadók kivetését – mondta a Világgazdaságnak Baráti Ákos, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje. A digitális szolgáltatáshoz ez nem szükséges, így telephely híján a digitális cégek csak ott adóztathatók, ahol a székhelyük van – ez az EU-n belül jellemzően Írország, ahol széles kedvezményeket kapnak.

A javaslat kiterjesztené a telephely fogalmát: adott bevétel, adott számú felhasználó automatikusan telephelyet keletkeztethetne, vagy akár a begyűjtött adatmennyiség alapján is adórezidenssé válhatna egy-egy cég. De akár helyi domén is adóztatást vonhatna maga után: ha van google.hu, akkor az már magyarországi jelenlétnek minősülne. Persze más nagyságrendtől válna rezidenssé egy cég Magyarországon, mint Németországban.

Egy másik ötlet a transzferárazási szabályokat modernizálná: míg gépek, ingatlanok esetében egzakt módon meghatározható az adott eszköz értéke, egy domén esetében kézenfekvőbb lenne a profitárazás, mert ezzel elkerülhető, hogy például a szellemi termékek használatáért fizetett jogdíjként pumpálják át kedvezőbb adókörnyezetbe a pénzt az online cégek. A

bizottsági javaslat része a kiegyenlítő adó ötlete is, ami a bevétel alapján adóztatna: a cégnek a ténylegesen befizetett és az árbevétel alapján kiszámolt adó különbözetét kellene megfizetnie. Szintén lehetőség a digitális cégek forrásadóztatása, de itt gyakorlati probléma, hogy egy magánszemély nehezen vagy nem is kötelezhető arra, hogy a forrásadót levonja és kezelje, a cégek pedig vélhetően nem fognak saját költségen saját felületükön olyan platformot kialakítani, ami ezt automatizálja.
Magyarország a reklámadóval egy területen talált megoldást. Habár a szabályozás már megfelelő a külföldi cégek adóztatására, egyelőre az adó főként a hazai szereplőket sújtja, és nem lehet pontosan tudni, mennyire lesz hatékony a külföldi cégek esetében.