2017. december 17. Vasárnap, Lázár, Olimpia.
 
Így fűtenek az élelmes magyarok: tudnak valamit?Forrás: penzcentrum.hu
Utolsó módosítás: 2017-10-11 16:01:09
Címkék: Bihari hírek
Bár a fűtési szezon már egy hónapja elkezdődött az igazán hidegek csak most következnek. Így a hét végére jellemzően már azok is el fogják indítani a fűtőberendezéseket, akik eddig még nem tették meg. Mi pedig megnéztük, hogy mivel fűtenek a magyarok, valamint hogy ennek alapján melyik a leggazdaságosabb hőellátás a piacon.

A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) 2015-ös adatai alapján (a 2016-os adatok várhatóan 2018. januárjában jelennek meg) a lakosság 17,4 százaléka távfűtéssel fűtött, míg 20,7 százalék volt azok száma, akik központi gázfűtést használtak. A legnagyobb arányban, a lakosság 21,5 százaléka egyedi helyiségfűtéssel oldotta meg a hőellátást olyan eszközök felhasználásával, mint például a fa vagy a szén.

Az árversenygyőztes

A MEKH adataiból kiderül az is, hogy a felhasznált technológiák kezdenek kiegyenlítődni. A lakosság körében azonban a legtöbben még mindig a hagyományosnak mondható fűtési technikákat helyezik előtérbe. Ennek elsődlegesen gazdasági okai vannak. Mi is beszámoltunk arról, hogy a szlovákonál a fűtési árverseny győztese a fatüzelés lett. Radovan Illith, energiaipari szakértő kísérlete során egy teljesen új és egy felújított hőszigetelt családi házat vett górcső alá.

A kísérlet fő állítását mi is összevetettük egy, az Ingatlan.com fűtési technológiák fajlagos energiaköltségeit bemutató adatsorával, ahol aktualizáltuk az energiahordozók költségeit.


A fűtőanyagok közül a tűzifát, a vezetékes gázt és az áltanos villamos energiát választottuk ki és megnéztük, hogy ezek közül melyik állítja elő a legnagyobb hőenergiát a legkisebb áron.
A győztes ez alapján a számítás szerint is a fa lett, azonban a földgáz nem sokkal maradt el mögötte.

Nem okozott meglepetést ugyanakkor, hogy a villamos energia ára többszöröse a másik két hő előállítónak.

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a tűzifával való számolás nem egyszerű feladat. Hiszen nem mindegy, hogy milyen fáról beszélünk, hiszen az összes fafajtának máshogy alakul a fűtőértéke. Ráadásul az sem mindegy, hogy mekkora a nedvesség hányada az általunk választott vásárlásra szánt tűzifának. Általánosan elmondható, hogy minél frissebb a fa, annál nagyobb a nedvesség tartalma, ezáltal pedig kisebb a fűtőértéke. Minél tovább szárítják tehát a fűtésre szánt fát, annál nagyobb fűtőérték érhető el vele. Érdemes tehát minden apró adatnak utána járni, ha tűzifát akarunk vásárolni, hiszen rengeteg olyan helyről csalhatnak ki tőlünk pénzt, amire nem is gondolnánk. Ezekre figyelj tűzifa vásárláskor:
érdemes mindig köbméterben vásárolnod a fát, hiszen ha súlyra vennéd, akkor a nedvesség tartalommal könnyen befolyásolhatják a mennyiséget,
ha köbméterben vásárolsz képben kell lenned, hogy erdészeti vagy hagyományos köbméterben számolták-e a tűzifát, hiszen komoly eltérések lehetnek a két számítás között,
jól válaszd ki, hogy milyen fafajtákból vásárolsz tüzelni valót, ugyanis egy jól kialakított mix kedvező áron tudja biztosítani a hőellátást hideg időben.

Hiába azonban a kedvezően alakuló árak nem szabad megfeledkeznünk a fűtési eljárás bonyolultságáról és a természetre gyakorolt hatásokról sem. A hagyományos tüzelési technikákról (fa, szén, olaj) elmondható, hogy kedvező árfekvésük ellenére rengeteg probléma van velük, és sok esetben veszélyesek is lehetnek. A szén például nem sokban marad el az ár győztes fától, azonban tárolása rendkívüli odafigyelést igényel, továbbá használta nehézkes és sok kosszal jár. Ugyanez igaz a fára is, hiszen az alapanyagot először fel kell dolgozni, ami rendkívül fáradtságos munka, továbbá a felaprított faanyag használata is időigényes, és a tárolásra is fokozottan figyelni kell. Ráadásul, ha nem a megfelelő módszerek szerint történik a tüzelés, akkor a koszon kívül rengeteg káros égéstermék is a levegőbe juthat, ami veszélyezteti az egészséget.

Az arany középút

Ha szemrevételezzük a hagyományos technológiák hátrányait nem meglepő, hogy a gázhasználat szorosan a fa mögött lohol árhatékonyságot tekintve. Hiszen annyival nem drágább, mint amennyivel kényelmesebb a használta. Sőt, ha a 2015-ös fűtési adatokat közelebbről megvizsgáljuk kiderül, hogy a lakosság hő ellátását 41 százalékban a gáz adja. Természetesen ezek különböző fűtési mód szerint hasznosulnak. Ráadásul, ha ide vesszük a távfűtést is (amit jellemzően gázzal fűtenek fel), akkor ez a szám máris 58,4 százalékra duzzadhat.



Bár a gáz könnyen tűnhet aranyközépútnak, mind az ár mind pedig a kezelhetőséget tekintve, akadnak hátrányai is. Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy Magyarországon a gázkonvektorok állománya rendkívül régi és korszerűtlen. A csere pedig csillagászati összegekbe kerülhet a tulajdonosok részére. Ráadásul sok eszközt elhanyagolnak az évek során és a fűtési szezon indulásával a szerelők annyira leterhelté vállnak, hogy akinél hirtelen valamilyen komolyabb hiba lép fel a készülékben, az könnyen hosszabb időre fűtés nélkül maradhat.

A gázellátást elsősorban tehát akkor érdemes választani, hogyha a házat könnyen lehet csatlakoztatni az ellátórendszerre, valamint új, bevizsgált eszközökkel rendelkezünk a zökkenőmentes üzemeltetés érdekében.

Mi a helyzet a hőközpontokban?

A távfűtés szintén nagymértékben meghatározza a magyar háztartások hő ellátását. 2015-ben a lakosság 17,4 százalékát tette ki azok aránya, akik ezt a fajta fűtési rendszert használták. Az távfűtés árairól azonban nehéz pontos információkat találni, hiszen rendkívül sok vállalat foglalkozik az ügyfelek ellátásával.  A Főtáv 2009-től közölt adatai azonban mégis jó iránymutatók lehetnek.

A grafikonok látható, hogy a rezsicsökkentést követően több, mint száz forinttal vált olcsóbbá a fűtési alapdíj, mint azt megelőzően. A Főtáv adatai szerint egyébként,
egy 52 négyzetméteres 135 légköbméteres lakás felfűtéséhez éves szinten 42,1 GJ hőenergia szükséges. Amit a legújabb díjszabások szerint bruttó 162 364 forintból lehetne felmelegíteni éves szinten.

Vannak akik a legdrágább megoldást választják

A lakosság elenyésző része elektromos árammal oldja meg a fűtést. Ők a lakosság 0,6 százalékát teszik ki. Az árak ismeretében az alacsony arány egyáltalán nem meglepő, hiszen az áram fűtéshez való felhasználása sokszorosa a többi energiahordozónak.

Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk az egyre bővülő napelem piacról, és ezáltál arról a tényről, hogy egy hosszú távú befektetéssel (a napelemes rendszerek élettartam 20-30 év) akár le is nullázhatjuk nem csak a villany, de a fűtésszámlánkat is. Korábban egyébként már beszámoltunk róla, hogy milyen előnyökkel jár a napellátásra való átállás, és írtunk arról is, hogy sokaknak milyen fenntartásai vannak a napelemes rendszerekkel kapcsolatban.

Eleged van a fűtés számlából?

 

Az elektromos árammal történő fűtés drága. Mi történne azonban akkor, ha a nap erejével elő tudnál állítani annyi áramot, hogy megszüntesd vele a fűtésköltséged? Ez természetesen egy hosszú távú beruházás lenne. Ugyanakkor, ha úgy döntenél, hogy a beruházási költséget hitelből fedeznéd, akkor a Pénzcentrum Kalkulátora nagy segítségedre lehet, hogy megtaláld a számodra legkedvezőbb konstrukciót. Hiszen egy jó ajánlattal több tízezer forintot is megspórolhatsz a futamidő alatt.

Ha 1 400 000 forintot vennél föl 60 hónapos futamidőre azért, hogy beruházz egy napelemes rendszerre, akkor a Sberbank 30 059 forintos havi (a második hónaptól) törlesztést ajánl, így a futamidő végére 1 799 019 forintot kellene visszafizetned (THM: 10,97%). Ugyanezen feltétel mellett a K&H 29 739, az MKB Bank pedig 29 727 forintos havi törlesztéssel ajánl hitelt, előbbinél 1 812 480 (THM: 11,21%), míg utóbbinál 1 818 320 forintot (THM: 11,47%) kell visszafizetni az 5. év végére. A CIB Bank 30 539 forintos havi részletre adja hitelét, és a futamidő végére 1 832 340 forintot kell visszafizetni.

A Cetelem 33 299 forintos havi törlesztésre ad hitelt és a visszafizetendő összeg 2 011 940 forint (THM: 16,59%). A Cofidis és a Budapest Bank is rendelkezik ajánlattal ugyanerre a hitelkonstrukcióra. Előbbi 34 478 forintot, utóbbi pedig 36 155 forintot kér havonta törlesztésként. Így a futamidő végére a Cofidisnél 2 068 680 forintot, míg a Budapest Banknál 2 169 300 forintot kell visszafizetni az 5. év végére.

Ennyit fogyasztunk

A számokból jól látszik, hogy a magyar lakosság leginkább földgázt használ otthonai fűtésére, azonban a megújúló energiahordozók szintén óriási szeletet hasítanak ki a listából, amit a távhő követ. Meglepően sok továbbá a lakossági szénfelhasználása is, és elenyésző mértékben ugyan, de mérhetően vannak azok is, akik kőolajtermékekkel oldják meg otthonaik melegítését.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!