Frankó István március 6-án váratlanul hunyt el egy kirándulás közben, Kecskeméten, a Cifrapalota elõtt. Halála megdöbbenéssel töltötte el családját, és Csökmõ lakosságát. Frankó István 1976 óta élt Csökmõn, és nyugdíjazásáig tanított a helyi általános iskolában. Késõbb is aktív részese volt a község közéletének. Alapítótagja volt a tizenegy éve indult helyi lapnak, a Csökmõi Mozaiknak, melyben többszáz cikke jelent meg. Tagja volt a szavazatszámláló bizottságnak, rendszeresen szónokolt a községi ünnepségeken, és több, mint százötven embert búcsúztatott el polgári temetéseken.

Március 15-én nagyon hiányzott Csökmõ ünneplõ közössége közül. Épp ezért az õt szeretõ barátok, kollégák összefogásával ünnepség után a református templomban emlékeztek meg róla. Kiss István lelkész hálaadó megemlékezõ Istentiszteletet tartott, V. Tóth Katalin (volt tanítványa, és a Csökmõi Mozaik Egyesület elnökhelyettese) egy szavalattal búcsúzott, B. Kiss Andrea (volt tanítványa, a Csökmõi Mozaik felelõs szerkesztõje) és Pozsár Ferencné nyugdíjas tanárnõ (volt kollégája) egy-egy beszéddel emlékeztek meg róla.