Kevesebb tejet, sajtot, gyümölcsöt tehet a kosarába az, aki a tavalyi összegből akar bevásárolni a piacon, vagy az élelmiszert árusító boltokban. Legrosszabbul az alacsony jövedelműek járnak, mert az ő fogyasztói kosarukban ezek a termékek átlagosan egyharmados arányt képviselnek. A magasabb jövedelműeknél ez akár 10 százalékkal is kevesebb lehet.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2017. I. félévében átlagos havi 79 ezer forintos költésből a legtöbbet, egy főre vetítve átlagosan 21,3 ezer forintot élelmiszerekre és alkoholmentes italokra fordítottunk. Tavaly ugyanebben az időszakban 8 százalékkal kevesebből megúsztuk.

A drágulásban több tényező is szerepet játszik. Véget ért Európában és Magyarországon is a nulla infláció időszaka és az elemzők 2017-re már 2,3- 2,4 százalékos éves inflációt várnak, a jegybank szerint pedig jövőre a második félévtől a pénzromlás üteme meghaladhatja a 3 százalékot is. Az élelmiszerek azonban a legutóbbi szeptemberi adatokat figyelembe véve, egy év alatt az élelmiszerek ára 3,1 százalékkal emelkedett. Ezen belül a vaj, vajkrémé 16,5, a sajté 9,5, a sertéshúsé 8,5, a kávéé 7,1, a kenyéré 5,9, a párizsi, kolbászé 5,8 százalékkal. A baromfihús ára 12,9 százalékkal csökkent, köszönhetően az év eleji 27-ről 5 százalékra csökkentett áfának, azonban például a csirkemell kilója a tavaszi árakhoz képest mára mintegy 10 százalék drágult.

A tej, illetve a tejtermékek drágulása jóval az átlag fölötti volt és ide sorolható a sertéshús is, de hangsúlyozni kell, hogy elsősorban az alapanyagárak nekilódulása nyomta fölfelé a kiskereskedelmi árakat - mondta a Népszava kérdésére Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Igaz, néhány hónappal ezelőtt a tej átvételi ára literenként 60-70 forintra zuhant és valójában mostanra az átlagosan 100 forint körüli felvásárlási árral a gazdák elérték a korábbi szintet, amivel a támogatásokkal együtt már nem termelnek veszteséget.

A sertéshús esetében pedig azt kell figyelembe venni, hogy ha nincs a 27 százalékról az 5 százalékra mérséklő intézkedés, még a jelenleginél is többet kellene fizetni érte. Ugyanez érvényes a friss tejre és a tojásra is. A tojás azért nem lett olcsóbb, mert a madárinfluenza miatt jelentős tojóállományokat kellett kényszerből levágni. Bár a baromfiállomány is jelentős veszteségeket szenvedett, de az export leállása okán az itthon maradt árualap miatt mégis érvényesült az áfacsökkentés hatása.

A húskészítmények áfája maradt 27 százalék, ráadásul a Magyar Élelmiszerkönyv 2017. tavaszi, nyári minőségjavító előírásai miatt bizonyos áruféleségek csak akkor őrizhették meg eredeti elnevezésüket, például a virsli, ha a korábbinál jóval magasabb hústartalommal állítják elő. A szaktárca egyik államtitkára szerint ugyan ez nem jelenthetett áremelkedést, de a szakemberek már akkor cáfolták ezt a kijelentést.


Érzékelhetően emelkedtek a sütőipari termékek árai is. Az ágazat évek óta jelezte, hogy a 0-1,5 százalékos profitból nem lehet fejleszteni, ráadásul az alapanyagok ára is emelkedett, a minimálbér és a garantált bérminimum emelés okozta költségnövekedést is ki kell termelni. A kereskedelmi átadási árakban sem sikerült az indokolt költségnövekedést érvényesíteni, mert egyre több élelmiszerlánc maga süti a kenyeret, illetve külföldről behozott fagyasztott termékeket - nyilatkozta egy iparági szakember a Népszavának.Gondot okoznak a balkáni országokból érkezett versenytársak is, akik közül a szakember szerint sokan meglehetősen lazán kezelik az adózási kötelezettséget és így alákínálhatnak a szabályokat betartó hazai pékségeknek.

A sütőiparban is égető a szakemberhiány. Az elmúlt 10 évben ugyan 1800-ról 900-950-re csökkent a pékségek száma, de még így is legalább 3000 ezer munkavállalót tudnának azonnal alkalmazni. A 2018-as minimálbér és garantált bérminimum már elviselhetetlen terhet róhat sok sütödére és ha nem sikerül az átadási árakat emelni, az iparág sok szereplője végleg leteheti a péklapátot - jegyezte meg az ágazati szakértő, aki szerint már garantált bérminimumért sem kapni jó szakembert.

Az árakat mindenesetre kordában tartja az erős piaci verseny és a kereskedőknek nem érdeke, hogy visszafogják a forgalmukat egy túlzott drágulással - jegyezte meg az OKSZ főtitkára.
Kisebb termés, magasabb árak
A hazai háztartások évente 165 kiló zöldséget és 89 kiló gyümölcsöt vásárolnak és erre több, mint 330 milliárd forint költenek, melynek felét a piacokon szerzik be - derül ki a Gfk Hungária friss kutatásából. A zöldségárak hullámzása ellenére nagyjából tartották a tavalyi szintet, de ez nem mondható el a gyümölcsökről - említette Ledó Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és terméktanács elnöke. Különösen a meggy és a cseresznye ára vett repülő rajtot, amiben szerepet játszott a tavaszi fagyok miatti Európa-szerte jelentős terméskiesés. Az őszi és kajszi barack, a szilva megúszta a pusztítást, így az árak is csak kis mértékben mozdultak el fölfelé.
Az alma átlagosan több mint 10 százalékkal kerül többe idén, mint tavaly. Ebben szerepet játszott, hogy az európai almaárakat befolyásoló Lengyelországban az átlagos 4,2-4,3 millió tonnás termés helyett a legfrissebb adatok szerint alig 2,6 millió tonnát szüreteltek. Ez a hazai árakra is hatott. (Az itthoni termés 520-530 ezer tonna évente.) Különösen az ipari alma ára nőtt Magyarországon, ami, ha elfogynak a tavalyi készletek, a feldolgozott termékek drágulását okozhatja.
Kedvezőtlen jelenség az is, hogy a magyar termés alig 25-30 százaléka az étkezési alma és az egészséges arány éppen ennek ellenkezője lenne. Az ok, a sok korszerűtlen ültetvény és fajták nagy aránya - jegyezte meg az elnök. Az agrártárca, az agrárkamara és az agrármarketing centrum éppen a héten kezdte két hónapos almanépszerűsítő kampányát, hogy nagyobb fogyasztásra bírja a hazai közönséget, amely évente csak 15-18 kilogrammot fogyaszt Szabolcs "aranyából".