Romániában madárinfluenza-járvány kitörését észlelték egy baromfitelepen, a hatóságok 20 kilométer széles megfigyelõ-övezetet alakítottak ki körülötte - jelentette be kedden, Brüsszelben az Európai Bizottság (EB).

Európában legutoljára egy évvel ezelõtt, Németországban volt egy madárinfluenzás eset, egy vadkacsában mutatták ki a H5N1 vírust. Most az ukrán határhoz közeli romániai Leteában ütötte fel fejét a járvány.

"A román nemzeti laboratórium tegnap megerõsítette, hogy a legújabb járványt a madárinfluenza rendkívül fertõzõ H5N1 vírustörzse okozta" - áll az EB keddi közleményében. A román hatóságok megtették a szükséges intézkedéseket - tette hozzá a közlemény.

Az érintett gazdaságban az összes szárnyast levágták, valamint elrendelték egy hat kilométer széles védelmi övezet létrehozását is a telep körzetében. Ezt veszi körül a 20 kilométeres megfigyelési övezet, amelyen belül még szigorú mozgási korlátozásokat léptettek életbe.

A román hatóságok azt gyanítják, hogy a fertõzést vándormadarak vitték a telepre. A körzet fontos vonulási útvonal a költözõ madarak számára.  A hatóságok brüsszeli közlések szerint azt is hangoztatták, hogy kicsi, elszigetelt gazdaságról van szó, így esély van arra, hogy a kór nem terjed tovább.

Romániában 2005-ben és 2006-ban terjedt el viszonylag komoly méretekben a madárinfluenza, de 2007 óta egyetlen esetet sem jelentettek.  A román leleteket vizsgálják az unió nagy-britanniai referencialaboratóriumában is.

Az erõsen fertõzõ H5N1 vírustörzs elsõsorban a szárnyasokat érinti, de megjelenhet emlõsökben, így emberekben is. A madárinfluenza humán formájában 2003 óta hivatalos adatok szerint 290-en vesztették életüket a világon.

A madárinfluenza H5N1-es törzse az utóbbi években csak szórványosan jelenik meg, néhány emberi halálesetet is okozva.

A H5N1 veszélyesebb, nagyobb arányú halálozással jár mint az új influenzát okozó H1N1 vírus, viszont lassabb a terjedési üteme, és eddig még nem bizonyosodott be, hogy képes könnyen átterjedni emberrõl emberre.