Boros Péterné, az MKKSZ elnöke és a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) alelnöke az OKÉT szerdai ülését megelőzően, a Nemzetgazdasági Minisztérium épülete előtt arról beszélt újságíróknak, az önkormányzatokat sorra hagyják el a diplomás munkavállalók a megélhetéshez sem elegendő, megalázóan alacsony bérek miatt, a szakemberhiány miatt az önkormányzatok nem tudják ellátni a törvényben rájuk ruházott feladatokat.  Borosné szerint a szakemberhiány a demokrácia alapintézményeit veszélyezteti, a szerdai érdekegyeztetésen ezért ígéretet várnak a kormánytól, hogy rendezi annak a mintegy 700 ezer önkormányzati dolgozóknak a bérét, akik már tíz éve nem kaptak béremelést.
Az OKÉT ülésén felvetik a 245 ezer forintos diplomás minimálbér bevezetését,ha erre nem kapnak választ az ülésen, több lépésben sztrájkolnak jövő év elején, először január 12-én és 15-én, ha pedig ez eredménytelen lesz, akkor február 15-19. között, majd, ha szükségesés, március 7-10. között.  A szakszervezeti vezető úgy látja, az önkormányzati tisztviselők fizetésemelése - illetve az ehhez szükséges 30-40 milliárd forint - nem lehet pénz kérdése, amikor az ország költségvetése 20 ezer milliárd forintos.

Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt, az OKÉT ülésén felvetik az érdekegyeztetés rendszerének átalakítását. Mint mondta, jelenleg bizonyos esetekben - amikor a versenyszféra érdekegyeztetési fóruma tárgyal például a minimálbérről, garantált bérminimumról - akkor a közszféra 690 ezer munkavállalója kimarad az érdekegyeztetésből. A javaslat az, hogy az OKÉT és a versenyszféra érdekegyeztető fóruma felett jöjjön létre egy új, közös érdekegyeztetési fórum, amely azokkal a kérdésekkel foglalkozik, ami a versenyszférát és a közszolgálatot is érinti.

Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke szerint a szerdai OKÉT-tárgyalás fontos eleme, hogy a bérkompenzációból kimaradtak visszamenőleg megkapják a kompenzációt. Csóti Csaba, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) elnöke pedig arról beszélt, hogy 2017 végén nincs Magyarországon érdemi párbeszéd a magyar állam, mint munkáltató és a magyar állam munkavállalói között. Úgy tartja,a kormány szétverte a korábbi átlátható bérezési rendszert, és különböző pótlékokkal, életpálya-modellekkel teszi átláthatatlanná a bérezést. 

Miközben a versenyszférát a kormány a minimálbérrel és garantált bérminimummal folyamatosan nyomás alatt tartja, hogy minél feljebb húzza a béreket, közben  a magyar állam, mint munkáltató ennek a töredékét sem teszi meg az általa foglalkoztatottak bérhelyzetének tisztázásáért - mondta a szakszervezeti vezető.