A 2010 óta regnáló kormányok tényleg sok mindent tettek a dohányzás visszaszorításáért, 2012-ben például betiltották a dohányzást a szórakozóhelyeken, több alkalommal emelték a dohánytermékek jövedéki adóját (a cigiét ezer szálanként 18 080 forintról 29 200 forintra, a dohányét pedig kilónként 7 860-ról 17 300 forintra), és szintén a dohányzás elleni küzdelemmel indokolták, hogy a trafiktörvénnyel teljesen átszabták a dohánypiacot.

Mindenesetre sikerült is valamelyest visszaszorítani a dohányzást, az Eurobarometer szerint 2009 és 2014 között a teljes magyar lakosság körében 38-ról 30 százalékra, a 15-24 évesek között 39-ről 25 százalékra csökkent a dohányosok száma. A tanulmány szerint a leghatékonyabb eszköz ennek eléréséhez valószínűleg az adóemelés volt, mert a nemzetközi tapasztalatok szerint ez, vagyis a cigaretta drágulása hat legjobban a dohányzókra.
Egy dologról viszont nem tudta még leszoktatni az embereket a kormány: a sodort cigiről.

Az adóemelésekkel párhuzamosan a fogyasztói dohány iránti kereslet 2012-ig folyamatosan nőtt, majd 2014-ig kicsit csökkent, azóta viszont újra növekszik. 2016-ban pedig már a dohánypiac 49 százalékát a cigarettadohány tette ki, míg 2010-ben még nagyjából csak a harmadát. Vagyis a magyarok egy része nem leszokott a cigiről, inkább átszokott a tekerésre vagy töltésre. Ennek persze az az oka, hogy bár a dohány adója is emelkedett, az alacsonyabb, mint a kész cigié, a dohány ráadásul alapból olcsóbb volt, mint a dobozos cigi.


Ezt persze a kormány is tudja, ezért jobban is emelte a dohány adóját, mint az EU-s előírás szerint kötelező 29 százalék. Ennél jobban viszont már nem fogják, legalábbis a Nemzetgazdasági Minisztérium korábban a Napi.hu kérdésére azt válaszolta, a kormány célja, hogy "a legtöbb fogyasztó a legális források felé forduljon", vagyis attól tartanak, hogy ha még jobban emelik a sodrós cigi árát, akkor azzal csak a csempészcigi felé terelnék a fogyasztókat.