Úgy tűnik, a kormány egyelőre beéri azokkal az eszközökkel, amelyeket Brüsszel felajánlott a Nyugaton és Közép-Európában kapható élelmiszerek kettős minőségének megszüntetésére. Kár, hogy ezek inkább a gyártók kezébe adnak fegyvert, nem a silányabb zacskósleves miatt tiltakozó politikusoknak.
Mégsem terjeszti az Országgyűlés elé a kormány azt a törvényjavaslatot, amely előírná az élelmiszerek gyártóinak, hogy tüntessék fel termékeik címkéjén, ha országonként eltérő azok összetétele – értesült a hvg.hu. A hosszú idő óta Brüsszelben parkoló javaslat visszavonása kudarc, hiszen az előírás csodafegyver lett volna az élelmiszerek kettős minősége ellen indított hadjáratban.
Maga a hadjárat februárban kezdődött, amikor a Magyar Idők egy két évvel korábbi, Szlovákiában lefolytatott vizsgálatot húzott elő a fiókból. Abból az derült ki: ugyanazon termékek más minőségben voltak elérhetők a szlovákiai és az ausztriai élelmiszerüzletekben. A Földművelésügyi Minisztérium akkor sebtiben meg is rendelt egy hasonló vizsgálatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-felügyeleti Hivataltól, amely már márciusban szállította az eredményeket, a tárca pedig a lesújtó következtetést: a magyarokat „silány minőségű élelmiszerekkel etetik a multicégek”.
A sötét 50 árnyalata: blődségek az élelmiszer-svindlit leleplező füzetekben
A Földművelésügyi Minisztérium nyilvánosságra hozta a február 20-án bejelentett - de akkor már zajló - külföldön (Ausztria, Olaszország) és itthon beszerzett élelmiszereket összehasonlító vizsgálatának eredményeit. A négy füzetből álló, összesen 200 oldalas 2017 termékösszehasonlítás nevű kiadvány - amit a szerdai sajtótájékoztatón osztogattak, és a gyártók és forgalmazók is megkapják - helyenként egészen bizarr megfogalmazásokat is tartalmaz.
A Nébih márciusi – és augusztusban, más termékekkel megismételt – vizsgálatából azonban ez alig olvasható ki, sőt, bizonyos esetekben nem is ugyanaz a termék szerepel az összevetésben. A gyártók ugyanakkor arra sem mulasztották el felhívni a figyelmet, hogy a tesztek nem megfelelő laboratóriumi körülmények között történtek, ráadásul titokban. Azt ugyanis nem közölték sem a feldolgozókkal, sem a lakossággal, milyen termékekre irányulnak a vizsgálatok.
Felvágott vizsgálata közben
Fülöp Máté
A válasz nem sokáig váratott magára, a kormány májusra állított össze egy jogszabálytervezetet, amely arra kötelezte volna a multinacionális cégeket, hogy ha Magyarországon és Nyugat-Európában is forgalmaznak egy terméket, de az a két (vagy több) helyen összetevőit tekintve eltérő, akkor azt a csomagoláson jelezniük kell.
Nem arról lenne szó tehát, hogy elvárnák a cégektől az azonos minőséget, és azt sem állította a javaslatot előkészítő tárca, hogy hazugságon érte volna a gyártókat. Csupán egy új, a fogyasztók számára sok segítséget nem jelentő pluszinformációval akarták kiegészíteni az összetevők, allergének, tápérték stb. ma is terebélyes listáját.
Amíg azonban a kormányzati nyilatkozatokhoz csak ki kell állni a sajtó elé, a szabályozáshoz már az EU jóváhagyása is szükséges, a címkék tartalmára vonatkozó előírások ugyanis uniós hatáskörbe tartoznak. Így került brüsszeli notifikációra a javaslat.
Zsigó Róbert, a tárca élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára augusztus végén még a Magyar Időknek úgy nyilatkozott: heteken belül kiderülhet, hogy Brüsszel áldását adja-e a magyar javaslatra.
A nyilatkozatot követő hetekben azonban egészen más történt: Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke évadnyitó, az unió helyzetéről szóló beszédében segítséget ígért a kettős minőség miatt panaszkodó kelet-közép-európai országoknak. A politikus úgy fogalmazott: „a szlovákok nem érdemlik meg, hogy kevesebb hal legyen a halrudacskáikban, a magyarok sem, hogy kevesebb húst kapjanak az ételekbe, a csehek pedig kevesebb kakaót a csokoládéba”.
Juncker nem csak a közép-európai országok lelkét simogatta, hanem konkrét javaslatokkal is előállt. Ezek azonban nem a gyártók büntetését irányozták elő, hanem azt, hogy egységes szempontok alapján tudják vizsgálni a termékeket. Vagyis igazából azt teljesítik, amit a gyártók elvárnak, és a fogyasztóvédők, az élelmiszer-biztonsággal foglalkozó hatóságok kezébe adnak majd új eszközt. Ezeknek – köztük a Nébihnek – ugyanis jelenleg arra sincs jogosultsága, hogy egy másik uniós tagállamban beszerzett termék minőségét ellenőrizze – márpedig az idei két nagy teszt lényege éppen ez volt.
Élelmiszerek egy hipermarket futószalagján
Fülöp Máté
A címkézés megváltoztatása viszont nem került szóba, sem a bizottsági javaslatok között, sem a kormány nyilatkozataiban. Úgy tudjuk azonban, hogy egy a napokban rendezett zártkörű fórumon az FM egyik politikusa elmondta: nem ért célt Brüsszelben a kormány, így a májusban beígért javaslatot nem terjesztik az Országgyűlés elé.
Most megkerestük a Földművelésügyi Minisztériumot azzal kapcsolatban, mi lett a sorsa a javaslatnak, a tárcától kapott, alább idézett válaszban azonban erről nem esik szó.
„Az Európai Bizottság vezetői végre beismerték azt, hogy a kettős mérce igenis létezik az unió élelmiszerpiacán. Az elmúlt hónapokban a V4 országok minden fórumot, lehetőséget kihasználtak arra, hogy közösen jelezzék a problémát az európai illetékeseknek. Jean-Claude Juncker is kijelentette elfogadhatatlannak tartja, hogy a kelet-közép európai országok lakóit másodrangú polgárként kezeljék a nagy élelmiszergyártók és pénzügyi forrást biztosítanak a kettős minőségű élelmiszerek vizsgálatára.
A jelenség létezése már nem kérdés, annak kiterjedését méri fel a bizottság széleskörű vizsgálati programja, melynek eredményeit bizakodva várjuk. Mi továbbra is kiállunk a magyar vásárlók érdekeiért, mindent elkövetünk, hogy megszűnjön a kettős mérce.”
Kedvenc hírek
