2024. március 29. Péntek, Auguszta.
 
Eljött az idő, amikor a melósok diktálnak az állásinterjúkonForrás: hvg.hu
Utolsó módosítás: 2017-12-02 19:40:13
Címkék: Bihari hírek
A néhány éve még inkább megalázó felvételi beszélgetésekre ma már szendviccsel várja leendő dolgozóit egy magára valamit is adó munkáltató.

Öles betűkkel hirdeti a budapesti buszok oldalán a fővárosi közlekedési vállalat, hogy nettó 200 ezer forintért mindenkit tárt karokkal várnak a BKV-járatok sofőrüléseibe. Pár évvel ezelőtt még elvétve sem akadtak olyan reklámok, amelyek alapján az álláskereső akár csak belőhette volna, hogy nagyjából milyen fizetésre számíthat. Arra pedig végképp nem volt lehetőség, hogy sokat alkudozzon a bérről.

A munkaerőhiány azonban már olyan méreteket öltött Magyarországon, hogy a vállalatok kénytelenek transzparenssé tenni a bérpolitikájukat. Manapság nem ritka, hogy a hirdetésekben feltüntetik az alapbér összegét és a juttatásokat. Ha valaki korrekt bért tud nyújtani, egyre gyakrabban meg is mutatja azt – sorolja a változásokat a HVG-nek Csikós-Nagy Katalin, a humánerőforrás-gazdálkodással foglalkozó Evolution Group alapító ügyvezetője. Igaz, sokan még elkövetik azt a bakit, hogy mindezt csak az új, külső munkavállalók megszerzéséért teszik, a régieknek nem adják meg ugyanazt az összeget. Ennek aztán az a következménye, hogy ők hamarosan másutt lesznek újak.

Aki nem ismeri fel, hogy drasztikus változás történt a munkaerőpiacon, az csak kínlódik, nem képes új munkaerőt találni – vázolja fel a következményeket a szakember. Azok a cégvezetők, akik nem hagyják figyelmen kívül az új körülményeket, már az első pillanattól odafigyelnek a potenciális kollégákra. Nem ez a lényeg, de jól jelzi a változást: az állásinterjúkon ma már alapkövetelmény, hogy legyen kitéve innivaló, és sok cégnél már a fizikai dolgozókat is szendviccsel várják. Fontos lett a légkör, hiszen többet kell nyújtani, mint amennyit a konkurencia ad. És ez nemcsak az anyagiakra vonatkozik, hanem a munkáltatói márkára, a vállalatok értékajánlatára is.

A fiatalok számára például nagyon vonzó, ha a munkaadó legalább részlegesen lehetővé teszi a „home office-t”, vagyis hogy alkalmanként otthonról lehessen elvégezni a munkát. De a kényeztetés új formái már a fizikai dolgozók körében is megjelentek. Azok a vállalatok, amelyeknél folyamatos a munkavégzés, például egy autógyárban, nem tudnak változtatni a 24 órás műszakfolyamon. Azon viszont igen, hogy a 24 órát miként darabolják fel, és a műszakokat miként osztják meg a dolgozók között. Ha például 3 nap szorgoskodást követ 3 nap pihenőidő, akkor nem olyan sűrűn esik hétvégére a munkavégzés.

Bármilyen ágazatban van lehetőség a barátságosabb munkaidőre – erre bizonyíték, hogy az Egyesült Államokban az egyik legjobbnak tartott munkahely egy áruházlánc. A Wegmans mintegy 50 ezer dolgozója örülhet annak a mobilapplikációnak, amelyen ha valaki kellő időben jelzi, hogy valamilyen családi programja lesz, például szülői értekezletre vagy mondjuk szűrővizsgálatra kell mennie, akkor úgy alakítják a beosztást, hogy erre bárkinek, akár az áruházi rakodónak is meglegyen a lehetősége.
Egy eladó az egyik Wegmans-üzletben. Rugalmasan is lehet
Wegmans 

Kihívások elé állítják a munkaadókat az új, Z generációs munkavállalók is, tehát azok, akik 1995–2010 között születtek, és most jelennek meg a munkaerőpiacon. Guld Ádám, a Pécsi Tudományegyetem kutatója, évek óta foglalkozik a Z generáció kommunikációjának és magatartásának vizsgálatával. A HVG érdeklődésére elmondta, a nemzetközi felmérések egybehangzóan azt mutatják, hogy az újonnan munkába lépő fiatalok számára az egyik legfontosabb szempont a biztonság. Egészen fiatalon megtapasztalták ugyanis a gazdasági válság hatását, szüleik munkahelyének elvesztését, a lakáshitelek bedőlését, vagyis azt, hogy a világ kiszámíthatatlan, bizonytalan. Ezért stabilitást, kiegyensúlyozottságot várnak – miközben ők maguk többnyire nem lojálisak, lelkiismeret-furdalás nélkül képesek továbbállni egy másik munkaadóhoz. Szeretik ugyanis, ha a munkahelyek kiszolgálják az igényeiket, és erre – még ha kényszerűségből is – van fogadókészség.

Óriási a verseny a munkaerőért. Külföldön már világhírű zenészeket is meghívnak egy-egy vállalati rendezvényre, például a többszörös Grammy-díjas amerikai énekes, Bruno Mars lép fel, hogy a fiatalok úgy érezzék: ennél a cégnél megbecsülik őket. A Z generáció pénzhez való viszonya ugyanakkor nagyon ellentmondásos, a fejlettebb országokban sokszor fontosabb számukra az ökoszemlélet és a teljesítmény, mint a jövedelem. Magyarországon azonban mást tapasztal a kutató. Szerinte itt meghatározó, hogy 100 ezer forint alatt nem lehet ingatlant bérelni, ami a fizetésekhez képest nagyon magas ár. Márpedig ha kevesebb pénz jut a megélhetésre, akkor a társadalmi felelősségvállalás eszméje kevésbé hatja meg az embert.

A vállalat külső megítélése nemcsak a fiataloknak fontos, hogy büszkék lehessenek magukra, hanem a felső vezetők számára is, miközben ma már belőlük is hiány van. Ezért a cégeknek nem árt vigyázniuk a jó hírükre. A HumanField felső vezetők kiválasztásával foglalkozó üzletágvezetője, Molontay Patrik azt mondja, sokszor előfordul a praxisában, hogy egy kiszemelt azzal utasítja el a felkérést: nem megy az adott vállalathoz, mert rosszat hallott róla. Ezt a véleményt persze meg lehet változtatni, például egy személyes tájékozódás felajánlásával.

A cégeknek azonban arra is oda kellene figyelniük, hogy azokban se maradjon tüske, akik távoznak a vállalattól, mert a sértett emberek hajlamosak a volt munkaadó rossz hírét kelteni. Ráadásul a főnököknek is van mire panaszkodniuk. Az egyik leggyakrabban elhangzó sérelem, hogy a jogok és kötelezettségek nem állnak arányban egymással, vagyis jóval nagyobb a felelősség, mint amekkora a mozgástér – ecseteli a gondokat Molontay Patrik. Így azután sokszor az sem baj, ha nem annyira magas a pozíció és a vele járó fizetés, ha cserébe a tulajdonosok nem mindenért a cégvezetőt teszik felelőssé.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!