A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tájékoztatása szerint bár ma reneszánszát éli a gyógy-, fűszer, aroma- és ipari növények iránti kereslet, gyűjtésük és termelésük éves szinten mintegy nyolc-tízmilliárd forintot tesz ki, az összmennyiség azonban egyre kevesebb.

A begyűjtött vadon termő gyógynövény mennyisége folyamatosan csökken. Ennek oka egyrészt, hogy kevesen hajlandók gyógynövények gyűjtésével foglalkozni: míg korábban szezonálisan akár százezer ember is részt vett a gyűjtésben, ez mára pár tízezer főre csökkent a kamara adatai szerint.

A gyűjtési kedvet leginkább az aktuális szezonban tapasztalható árak befolyásolják, amelyek az elmúlt években hektikusan, kiszámíthatatlanul mozogtak. A gyűjtés szempontjából szabadon bejárható területek nagysága is folyamatosan zsugorodik, ami szintén negatívan befolyásolja az ágazat helyzetét. A gyógy-, a fűszer- és az aromanövényeink termesztő területe is csökkent, 2017-ben nagyjából 27 ezer hektárt ért el.

A munkaerőhiány a többi ágazathoz hasonlóan mára a termesztésben is komoly gondokat okoz, a gyógynövények nevelése és azok további feldolgozása is jelentős kézimunkaerő-igénnyel jár. – Míg korábban a gyógynövényipar az elmaradott régiók munka nélküli lakosságának jelenthetett kitörési pontot, mára ez a helyzet alapvetően megváltozott – emelték ki.

Annak érdekében, hogy az elmúlt években elindult negatív tendencia megforduljon, a NAK szerint mind a gyűjtés, mind pedig a termesztés területén paradigmaváltásra van szükség. A megfelelő fajtahasználat mellett a korszerű, speciális és hatékony technológiára is nagy szükség van. Enélkül a gyógynövény termesztés aligha lehet versenyképes.

A gyógynövények elsődleges feldolgozását végző mintegy 20-25 üzemben körülbelül kétezer ember dolgozik, míg a feldolgozás piacán mintegy 50-100 vállalkozás működik. Így jelenleg összességében körülbelül 20-25 ezer ember foglalkoztatását biztosítja az ágazat, amely az idegenforgalomnak és a turisztikának is kiemelkedő lehetőségeket nyújt.