Ezután a Debreczeni Mária által vezetett Női kar előadást hallgatták meg a jelenlévők, majd Tóth Ferenc polgármester nyitotta meg a kiállítást. Évek óta hagyomány hogy, városunkban ebben az időszakban bemutatkozik a Hajdú-Bihar megyei népművészeti egyesület. Büszkék vagyunk arra, hogy évek hosszú során mindig vannak komádi alkotások, mint most is. - mondta köszöntőjében, megnyitójában a polgármester. Ezt követően Tarsoly Andorné népi iparművésznek adta át a szót, aki elmondta a kiállításon olyan használati tárgyak láthatóak, ami az egyesület alkotói által készültek. A téma aktualitását a reformáció 500 éves rendezvény sorozata adta. 1517. október 31. Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes cselekedeteihez fűződik. A 2017-es év folyamán több kiállítás is látható volta a reformáció jegyében. A NESZ és a Református egyházak pályázataként az országban 6 régióban került megrendezésre közös kiállítás. Az Észak-Alföldi régióban Hajdú-Bihar, Jász - Nagy–Kun Szolnok, Szabolcs –Szatmár Bereg megye részvételével a Debreceni Nagytemplomban. A Mesterségek Ünnepén a Budai várban láthattuk azt országos kiállítás, ami a 6 régió zsűrizett munkáit mutatta be. E bevezető után bemutatta a hímzésfajtákat, alkotásokat. - "Az úri hímzés a XVI-XVIII. századi jellegzetesen magyar hímzésfajta.
Kialakulásában a nyugatról érkező reneszánsz hatás és a keletről ékező török hatás játszott szerepet, s valóban úri igényeket elégített ki. Az udvari élet ceremóniáit emelő díszabroszként, jegykendőként, díszes lepedőhímként, párnahajként vagy szószéktakaróként, úrasztali terítőként, az úrvacsora osztásakor használt kehely- és tányértakaróként - úri vagy egyházi funkcióval - használták. A XVIII. századra datálható azok a többségükben arany és ezüst, skófiummal hímzett terítők, melyeknek központi díszítményei, az indázó ágakon ülő motívumok (gránátalma, tulipán, liliom, szegfű, rózsa, szőlőfürt, stb., a terítők sarkaiba kerültek. Az úrasztali terítők kecsesen kétfelé hajló, egymást keresztező, indaszáras virág kompozíciói az úri hímzésből vándoroltak át a népi hímző kultúrába. Ebből származtatható például az un. „rákos „hímzés, amit történelmi adatok és a fent maradt néhány terítő bizonyít, hogy Komádiban ismerték a rákos mintájú színes hímzést. Az egyházi textileken állat- és emberábrázolás, egybekomponáltak a virágos motívumokkal. Öltéstechnikában több mint 25 féle öltéssel is találkozhatunk egy-egy terítőn. A kiállításban látható alkotások másik csoportja a Gömöri hímzés. A Gömöri csomós hímzés az úri hímzések egyik sajátos csoportja. A csomós hímzés jellegzetessége, hogy a hímző apró csomókkal tölti ki a teret. Ezek a kicsi szabályos csomócskák úgy sorakoznak egymás mellett, mint apró fehér gyöngyök. A két hímzésfajta minta szerkezete szorosan kapcsolódik egymáshoz, de a technikai kivitelezésében lényeges a különbség. A kiállításban látható fa, fazekas és fém tárgyak is kapcsolódnak az aktualitáshoz. " Az ismertetés után a jelenlévők megtekintették a kiállítást.

Cserép Imre
tudósító
/Fotók:- Cserép Imre/