Hiába csökken a piacon az áram ára, Magyarországon ebből semmi nem érzékelhető, a felelős miniszter ugyanis egy rendelettel pont annyival – négy százalékkal – emelte az áram nagykereskedelmi árát, amennyivel a közműhivatal szerint csökkent a hálózatok karbantartására szükséges összeg – rakta össze a Népszava.

Az Európai Bizottság éppen az ilyen lépések miatt indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, kifogásolva, hogy az energiahivatal nem független a kormánytól, a fontos kérdésekben pedig a kormány rendeletben dönt. Erre reagált a kormány és egy nemzeti konzultáció úgy, hogy Magyarország ragaszkodik az energiaár meghatározásának jogához – azt sugallva, mintha Brüsszel akarná emelni az árakat.

A kérdés nem az, Brüsszel miért akarja emelni az árakat, hanem hogy a kormány miért teszi ezt. A Népszava megtalálta a választ: az emeléssel a szolgáltatók rosszul járnak, a nagykereskedő MVM bevétele viszont közel hatmilliárd forinttal nő. Ez a pénz azonban megy is tovább az áramot az állami cégnek eladó erőművekhez, köztük a második legfontosabb létesítményhez, a Mátrai Erőműhöz, amelyben Mészáros Lőrinc irányító befolyást szerzett.

A piaci áresés ellenére egyelőre hiába várunk a gázár csökkenésére is, igaz, itt egy kicsit másképp változik az árszerkezet. A nagykereskedelmi ár ugyanis csökken, vagyis itt az állami tulajdonban levő kiskereskedő jár jól. A fogyasztóknak pedig teljesen mindegy, hiszen az áresés mindössze egy százalékos.