Bevándorlásszervezési illetéket vethet ki a kormány – a nagy sorosozásban ez az a pont, amely valóban fájhat több civil szervezetnek. Azok a „migrációt támogató szervezetek”, amelyek külföldről több pénzt kapnak, mint Magyarországról, a külföldi pénz után 25 százalék illetéket fizethetnének, már persze ha az új terveket nem csak kampányfogásnak szánja a kormány, és tényleg lesz belőlük valami. Közhasznúnak pedig csak az a szervezet minősülhetne, amely „tényleges társadalmi támogatottsággal bír”: ez a kormány szerint azt jelentené, hogy a támogatásainak legalább a fele belföldről érkezik.

A Financial Times eközben arról írt: Soros György visszavágna. A milliárdos – aki úgy gondolja, az őt ért támadások mögött az áll, hogy Putyin nem szereti – eredetileg azt tervezte, hogy leállítja a Nyílt Társadalom Alapítványok támogatását, most azonban dollármilliárdokat ad a civileknek. A most 87 éves Soros úgy tervez: ha az egészsége engedi, még öt éven át az alap élén marad.


Végképp nyilvánvaló lett mindenki számára: egyéni számlák helyett az államkasszában landolt az a vagyon, amit a magánnyugdíjpénztáraktól lenyúltak. Pedig a 2011-es nyugdíjreform idején azt ígérte a kormány: semmilyen kár nem érhet senkit, aki átlép az állami rendszerbe.

A magyar rendszer fenntarthatóságát alapjaiban határozta meg, hogy a 3000 milliárd forintból egyetlen fillér sem került a nyugdíjkasszába. Ennek egy részéből az államadósságot csökkentették, több száz milliárd forintot pedig egyszerűen felélt a kormány. Annyi biztos: a korábbi tagok egy életre búcsút mondhatnak a 2011 előtti befizetéseiknek. Az a 60 ezer ember pedig, aki nem engedett a kormány zsarolásának, örülhet: 2011 és 2017 között átlagosan 70 százalékkal nőtt megtakarítása értéke. De az is ezen a héten derült ki, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak egy részében 10 százalék fölötti növekedést lehetett elérni.


Egy per elhúzódása miatt a magyar állam csaknem 150 millió forintos rekordbüntetést fizethet egy kormányhoz közeli cégnek. A strasbourgi bíróság azért ítélt a Hunguest Vagyonkezelő javára, mert a cég súlyos veszteséget szenvedett el, amikor egy vagyonjogi per extrémen hosszan, tíz évig húzódott el.
MTI / Jászai Csaba 

A cég korábban 32 százalékos tulajdonrésszel bírt Leisztinger Tamás nagyvállalkozó Hunguest Hotels birodalmában. Időközben azonban átkerült Mészáros Lőrinc Konzumjának az érdekeltségi körébe.


A hét képe: az interkontinentális rakétákat leszedi a NATO, de 250 román birkával már nem bír el – az állatok addig piszkálják a bázis kerítését, hogy naponta beindul a riasztórendszer.
AFP / Daniel Mihailescu 

Hidegzuhanyt kaptak a devizahitelesek az Európai Bíróságtól. A testület főtanácsnoka ugyanis azt javasolta: ne foglalkozzon a bíróság a magyarországi devizahitelesek keresetével, amelyet a Kúria hitelszerződések ügyében meghozott jogegységi határozatának a további pereket megakadályozó pontja miatt indítottak. Nils Wahl szerint az ügy jogi és ténybeli hátterének ismertetése nem volt elég részletes ahhoz, hogy a bíróság a feltett kérdésekre hasznos választ adhasson.

Az ügy onnan indult, hogy a parlament törvényben rendezte az egyoldalú kamatemelésre, költségemelésre, díjemelésre, valamint az árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen szerződési feltételek semmisségéből adódó elszámolási kérdéseket. Az elszámolás szabályai azonban akadályt jelenthetnek azoknak, akik további jogi eljárásokat folytattak volna – olyan pereket szüntethettek volna meg, amelyeket a devizahitelesek szerettek volna tovább vinni.


Óriásit téved, aki azt hiszi, hogy a stadionépítés csak addig égeti a közpénzt, amíg nem lesznek arénák minden kis faluban is. Egy modern, jó minőségű stadion fenntartása nagyjából 400-500 millió forintba kerül évente, de az új Puskás stadion üzemeltetése akár évi 1-2 milliárd forintot is elvihet. A jegyárbevétellel csak akkor volna érdemes számolni, ha megsokszoroznák a nézőszámokat, annyi konferenciára, koncertre és más rendezvényre, amelyeknek a bevételei segíthetnének a stadionon, nincs kereslet, így marad a harmadik út: az államtól vagy az önkormányzattól segítséget kérni.
A Puskás stadion építkezése
MTI / Jászai Csaba 

Fenyegető jelek látszanak már most is, Szombathelyen és Miskolcon sem akadt, aki vállalta volna a stadion üzemeltetését. De nem csak ott vannak bajban. Amikor utánajártunk, miből fedezik a fenntartás költségeit, a rendszer végső pontjain mindig közpénzt találtunk. Sokféleképp lehet ezeket bemutatni a gazdálkodási adatok között, egyvalami azonban közös: az egész magyar stadionálom arra épül, hogy akármi is történjen, végső esetben úgyis ott lesz az állam vagy az önkormányzat.


Az őrző-védő vállalkozások háromnegyedénél találtak szabálytalanságokat a munkaügyi ellenőrzéseken. A biztonsági cégeknél nagy a káosz munkaügyekben. Van, aki nem a feladatra szerződést kötő cégnél van bejelentve, hanem egy szociális szövetkezetnél, sokakat egyáltalán nem jelentenek be, de a papíron 4-6 órás munkaviszony is gyakori.
AFP / Sputnik Alexander Vilf 

Miközben a trükközés sok helyen folyamatos, a dolgozók pedig gyakran minimálbért sem kapnak, a szakma krémje milliárdokat kaszál. Többnyire állami cégekkel kötnek nagy értékű szerződéseket.


Sanyarú sorsú embereknek munkát és a nádassal benőtt strand felvirágoztatását ígéri Kakasszéknek egy Kovács Gáborhoz köthető cég. A főként a Kogart Házról ismert bankár nyolc éve vásárolta meg az első ingatlant Kakasszéken, azóta pedig hét céget is alapított a környéken. A vendégház megépítésére az idegenforgalmi vállalkozása nyerte a pénzt, a közösségi házban a boltot is ő üzemelteti, de biogazdaságot is beindított.

A pénz Ciprusról érkezhet: a Kakasszéki Holding Kft. az ottani bejegyzésű Bankár Holding tulajdonában van. A Kakasszéki Pihenőház Kft. tavaly Naperőmű Kft.-vé alakult, ekkor a ciprusi cég lett az egyedüli tulajdonosa is. A Vendégház Kft.-t, a Galéria és Műtárgykereskedelem Kft.-t pedig olyanok viszik, akik a bankár fővárosi vállalkozásaiból ismertek.