A konklúzió szerint egyes foglalkozásokban és régiókban valóban jelentős a külföldi munkavállalás szerepe, azonban nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy vannak, akik éppen hazafelé jönnek, ezzel enyhítve az elvándorlás okozta hiányt. 

Fejtörést okoz az elvándorlás mérése

Az Európai Unió országai közötti szabad munkaerő-áramlás fokozatos megvalósulása gyors Kelet–Nyugat irányú munkaerő-vándorlást indított be, hirtelen sokkszerű változásokat okozva a fogadó és a kibocsátó országok munkapiacain is, áll Hárs Ágnes és Simon Dávid tanulmányában. 2004 óta a csökkenő munkakínálat és a gazdasági fellendülés hatására a kelet-európai EU-tagállamokban, így Magyarországon is felütötték fejüket a hiányjelenségek.
A migráció vizsgálatát ugyanakkor nehézzé teszi, hogy nem állnak rendelkezésre igazán pontos statisztikai adatok.

A leghasználhatóbb számokat KSH munkaerő-felmérése adja, a tanulmányban ennek 2006–2016 közti negyedéves adatait használták némi korrekcióval, így kaptak egy közelítő értéket. A MEF egyéni adatok alapján tartalmazza a magyarországi háztartástaggal rendelkező, külföldi telephelyen dolgozók szűkebb sokaságát, de azokét nem, akik a családdal együtt elköltöztek, és külföldön dolgoznak. A szerzők becslése szerint így nézett ki a külföldön dolgozó magyarok száma a 2006-2016-os időszakban:

Forrás: MTA KTI, Munkaerőpiaci tükör 2016

Sok visszatérő sehol sem boldogul igazán

A külföldi munkavállalással kapcsolatban ugyanakkor rendszerint a kilépés mozzanata kerül szóba, pedig vannak hazatérők is, és végső soron a két irány egyenlege számít.

A szerzők megvizsgálták az egyes régiókban, képzettségi és foglalkozási csoportokban az egyenleget, amiből kijött, hogy évente átlagosan a felnőtt (nem nyugdíjas) foglalkoztatottak kicsit több mint 2 százaléka vállalt 2011–2016 között munkát külföldön, de közel felük hazajött, és Magyarországon helyezkedett el.

Forrás: MTA KTI, Munkaerőpiaci tükör 2016

A régiók közül az átlagot lényegesen meghaladva Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról a legmagasabb a kilépők aránya, Észak-Magyarországon magasabb a visszatérőké, ami rövid idejű szezonális jellegű munkavégzésre utal. A 30 év alatti fiatalok és a gimnáziumi végzettségűek különösen magas arányban lépnek külföldi munkaviszonyba, és köztük alacsony a visszatérők aránya.
A felsőfokú végzettségű foglalkoztatottak kivándorlási és hazatérési aránya, különösen az egyetemi végzettségűeké a becslés szerint elmarad az átlagostól.

Akik egy éve is dolgoztak, kisebb valószínűséggel vállalnak külföldön munkát, a hazai munkahelyre visszatérők között pedig magas az egy éve munkanélküliek aránya, ami arra utal, hogy számukra mind a hazai, mind a külföldi munkalehetőség rövid idejű, bizonytalan munkákból áll.

A vendéglátást kivéreztette

A foglalkozási csoportokat vizsgálva rögtön látszik, melyik ágazat került a legnehezebb helyzetbe az elvándorlás miatt. A vendéglátáshoz kapcsolódó foglalkozásokból (szakács, pincér) léptek ki a legnagyobb arányban a külföldi munkavállalás kedvéért, 2011 és 2016 között a kilépők aránya évente átlagosan közel 5 százalék volt, a visszatérők viszonylag alacsony aránya mellett a nettó munkaerő-elvándorlás
4 százalékkal csökkenti évente átlagosan a hazai vendéglátásban foglalkoztatott potenciális létszámot.

Éves átlagban közel 4,5 százalék az építőipari és 3,5 százalék az épületgépészeti-szerelési foglakozásokból külföldi munkába lépők becsült aránya, de ezekbe a foglalkozásokba viszonylag magas a visszatérési arány is. A kereskedelem munkaerőhiányáról szóló jelzések ellenére a tanulmány szerint a kereskedelmi foglalkozásokat elhagyók aránya elmarad az átlagostól.

Összességében jelentős elvándorlás mellett 2011–2016 között évente átlagosan a kilépők fele tért vissza hazai munkahelyekre, de bizonytalan, hogy pontosan melyik tényező befolyásolja, visszajön-e valaki. Iskolai végzettségenként egyáltalán nem látszik szelektivitás, és a régiók szerint is kevés esetben. A foglalkozásokat vizsgálva azonban minden ipari foglalkozás esetében viszonylag magas a visszatérés, a nem fizikai foglalkozások esetében azonban ez nem látszik – írják a szerzők.