Az utóbbi években világhírre szert tevő francia Thomas Piketty számításai szerint 2010 és 2016 között évente átlagosan a magyar GDP 7,2 százalékát kitevő profit és más tőkejövedelem hagyta el az országot.

Magyarország fő haszonélvezői

Évről évre ennyivel csökkentette a külföldi szektor a magyar nemzeti jövedelmet.

Az adatok alapján ugyanebben az időszakban az uniótól hazánkba érkező éves támogatások a kiáramló profitoktól jelentősen elmaradtak"
– fogalmazott Oláh Dániel, a Neumann János egyetem tudományos munkatársa az Origónak. "Ez alapján úgy tűnik, hogy

Magyarország gazdasági értelemben nem az unió nettó haszonélvezője, hanem befizetője" – tette hozzá.
Szerinte az a kérdés, hogy miként teljesítene a magyar gazdaság uniós források nélkül önmagában nemcsak tudományos fantasztikum, hanem megtévesztő is, a mérlegnek ugyanis nem egy, hanem két serpenyője van, amit világosan megmutat Piketty ábrája is.
Beáramló és kiáramló jövedelmek Kelet-Európában (GDP százalékában, éves átlag, 2010-2016)Forrás: Makronóm
Külföldi tulajdonú ország

"Az a gazdaságpolitika, amely a privatizációt csodaszernek tartotta, családok százezreinek a lába alól húzta ki a talajt, mivel a magyar cégek piacvesztését okozta. Az egész világban egyedülálló módon a magyar közműszektorok és stratégiai iparágak nagy részben néhány év alatt külföldi kézbe kerültek" – ezt már György László, a Neumann János Egyetem docense mondta.


Piketty és társai épp azért nevezik a közép-európai országokat külföldi tulajdonú gazdaságoknak, mert felborult az egyensúly a külföldi és a hazai tőke között" – tette hozzá a Századvég vezető közgazdásza.

"A közmű- és a bankszektorok külföldi tulajdonú, monopoljellegű piacokká váltak, emiatt a külföldi cégek nagyon magas hozamokat kereshettek a meghódított magyar piacokon" – fogalmazott György László.

Ezért alacsonyak a fizetések

Thomas Piketty úgy fogalmazott a gazdasági szakblognak, hogy "az alacsony bérarány és a külföldi tulajdonosok jövedelmei között valóban összefüggés állhat fenn".
Szerinte a külföldi tulajdonszerzés hozzájárulhatott ahhoz, hogy a magyar dolgozók kisebb arányban részesednek a megtermelt jövedelemből, mint nyugatabbra.

"Nem csodálkozhatunk azon, hogy a közép-európai politikusok gyakran hivatkoznak arra, hogy a külföldi befektetők a piaci erejüket arra használják, hogy alacsonyan tartsák a béreket, és így extraprofitot érjenek el" – mondta el Oláh Dánielnek.
Ez összhangban áll a Magyar Nemzeti Bank növekedési jelentésével, amely szerint a külföldi cégek alulfizetik a magyar munkaerőt.

"Brüsszel, Párizs vagy Berlin nehezen érti meg, hogy miért nem mutatnak a keleti országok több hálát az uniós támogatások miatt" – fogalmazott, hozzátéve, hogy
a nyugati befektetések megtérülése magas volt, és sokkal több tőkejövedelem áramlott külföldre, mint amennyi uniós támogatásként érkezett.