Vegyes képet mutat a magyarországi üzleti szolgáltató központok (ssc) piaca. Miközben a felmérésekből az derül ki, hogy az itt lévő ssc-k jól érzik magukat, a statisztikai adatok alapján Magyarország több tekintetben elmarad a térségbeli riválisok, leginkább Lengyelország és Csehország mögött. A Deloitte nemzetközi tanácsadó cég legújabb tanulmánya szerint a több mint száz, összesen 42 ezer embernek munkát adó magyarországi ssc négyötöde tervez bővítést néhány éven belül.

Az ssc-k ugyanakkor igencsak fővároscentrikusak, a háromnegyedük Budapesten van. A megkérdezetteknek csupán 17 százaléka mondta azt, hogy vidéken – leginkább az egyetemi városokban, Pécsett, Debrecenben vagy Szegeden – tervezi a bővítést. A fővároson kívül többek között az IBM – amely 2004-ben Székesfehérváron nyitotta meg első szolgáltató központját –, valamint a British Telecom, az Unisys, illetve az IT Services Hungary működtet ssc-t, az utóbbi Budapest mellett Debrecenben és Pécsett is megvetette a lábát. Az új jelentkezők között van a fővárosban két központot is üzemeltető BP, amely tavaly az egykori szegedi ruhagyár felújított épületében nyitotta meg ssc-jét, s a kezdeti 170 fős létszámot 2020-ra ötszázra kívánja emelni.
A Forest Offes látványterve. Feljövőben a vidék
Bord Építész Stúdió 

A vidék szerepének növekedését részben a megfelelő ingatlanok hiánya okozza, nem véletlen, hogy sorra épülnek az új irodaházak. Mint például Debrecenben a Forest Offices nevű, három szárnyból álló épület, amelynek 22 ezer négyzetméternyi irodaterületét részben ssc-kkel kívánják megtölteni. A kelet-magyarországi városban 27 ezer főiskolás, illetve egyetemista tanul, s közülük négyezren gazdasági szakokon.

A vidék erősítésére azért is szükség van, mert miközben a budapesti munkaerő-utánpótlás apad, Magyarország szomszédai is igyekeznek megszerezni az újabb ssc-beruházásokat. Méghozzá jó eséllyel. Az ssc-k megtelepedéséért folytatott regionális vetélkedéssel foglalkozó elemzésében Cseh Viktória azt állapította meg, hogy a visegrádi négyek közül Magyarország áll a legrosszabb helyen a nemzetközi versenyképesség tekintetében. A közép-európai ssc-piacon Lengyelország toronymagasan az első: a 40 milliós országban közel ezer szolgáltató központ működik.
HVG 

A Világbank Doing Business című, a szabályozói környezet vállalkozásbarátságát vizsgáló rangsorában ugyanis Lengyelország a 21., Csehország a 27., Szlovákia pedig a 33. helyen áll a vizsgált közel kétszáz ország közül, miközben Magyarországnak a 41. hely jutott. A tanulmány szerint Magyarország a nemzetközi kereskedelemben való részvétel, a szerződések érvényesítése, illetve a hitelszerzés tekintetében áll jól, viszont rosszul szerepel, ha az új vállalkozások beindítását, a villamos energiához jutást, a kisebbségi tulajdonnal rendelkező beruházók védelmét vagy az építési engedélyek megszerzését vizsgálják.

Az adók és járulékok terén is vegyes a kép. Magyarországon – regionális összehasonlításban – alacsony a 10 százalékos társasági adó (ez Cseh- és Lengyelországban 19-19, Szlovákiában pedig 23 százalékos), viszont nagyon magas a 27 százalékos áfa. A munkáltatókat terhelő járulékokban pedig Magyarország a középmezőnyben van a maga 28,50 százalékával: ez az arány Szlovákiában a legmagasabb (35,2 százalék), s Lengyelországban a legalacsonyabb (21 százalék.)

A versengés a közeljövőben tovább éleződik. Ennek egyik oka, hogy miközben Közép-Európa továbbra is az ssc-piac egyik kedvenc régiója, megerősödnek az új jelentkezők, például Románia és Bulgária, amelyek viszonylag alacsony munkaerő- és egyéb költségekkel, valamint egyelőre bőséges munkaerő-kínálattal várják a befektetőket.
HVG 

A másik ok pedig az, hogy az ssc-kben ajánlott munkaköröket is kezdi elérni az automatizáció. „2016-tól kezdve kisebb megtorpanás tapasztalható a Magyarországon és a világ más országaiban újonnan megnyíló ssc-k számában, s ezt főként az új technikai vívmányok, illetve a folyamatautomatizálás okozza” – vélekedik Cseh Viktória, aki azt is hangsúlyozza, hogy az ssc-ágazat a magyar gazdaság „láthatatlan motorjaként” működik, ezért a központok megtartása és fejlesztése létérdek.

Hasonló következtetésre jutott a Deloitte is, amely szerint a robotizáció alapjaiban alakítja át az ssc-k feladatkörét és működését, s azoknak az országoknak és szolgáltató központoknak lesz a legjobb esélyük a túlélésre, és az alkalmazottak megtartására, amelyekben a hús-vér munkatársak összetett és nagy tudást igénylő feladatokat látnak el. Az automatizálás – legalábbis az első időszakban – ugyanis az egyszerűbb és monoton munkafolyamatokat érinti majd.