A probléma Nógrádban, Szabolcsban és Borsodban az átlagnál jóval komolyabb, 17-19 százalék között van ez az arány. Az NGM irányítása alatt álló szakközépiskolákban a legnagyobb a veszélye annak, hogy a tanulók korán elhagyják az iskolát. Itt országos átlagban a diákok 21 százaléka,  de Szabolcsban és Zalában közel 30 százaléka lemorzsolódással veszélyeztetett. A gimnáziumokban a legalacsonyabb a lemorzsolódás veszélye, országos átlagban a gimnazisták csak 3 százalékuk érintett.

Fotó: Bődey János / Index

Az EU egyik stratégiai célja a foglalkoztathatóság javítása 2020-ig, ehhez 10 százalék alá kell csökkenteni az oktatást-képzést középfokú végzettség/szakképzettség nélkül elhagyó 18-24 évesek arányát. Ennek teljesítését a magyar kormány is vállalta az évtized végéig. A 18-24 éves korai iskolaelhagyók aránya utoljára 2010-ben járt 10 százalék közelében, ám ezt követően trendszerűen növekedni kezdett, és 2016-ra elérte 12,4 százalékot. (Az előzetes adatok szerint innen 12,2 százalékra mérséklődött tavaly.) A negatív trend összefügg azzal, hogy a kormány leszállította 16 évre a tankötelezettség határát.