A szabadban eltöltött idő után első dolgunk legyen a bőr átvizsgálása. Különös gondot kell fordítani a hajlatokra, valamint azokra a területekre, ahol vékony a bőr, de a hajas fejbőrt is nézzük meg, a nyaki ütőerek tájékát, mert ott is megbújhatnak az élősködők – válaszolt kérdéseinkre dr. Szondy Györgyi, a Finnamed klinika bőrgyógyásza. A legfontosabb teendő a kullancs minél előbbi eltávolítása, hiszen minél több időt tölt a bőrben, annál nagyobb a veszélye a fertőzésnek. Tilos beolajozni, bármivel bekenni a bőrt, mert a kullancs ilyenkor „öklendezni” kezd és a kórokozókat a bőr alá juttathatja.

Kiszedhetjük körömmel, patikában kapható speciális csipesszel, de fontos, hogy elkerüljük a potrohának a szétnyomását. A csipesz lehetőség szerint legyen fém, vagy erős műanyag. A bőr felett megfogva, csavaró mozdulattal, határozottan húzzuk ki a rovart – ismertette a szakszerű és hatékony eltávolítást a doktornő. – Nem baj, ha a kullancs feje vagy a szúró szájszerve beleszakad a bőrbe, az magától kilökődik a bőrből. Ha néhány nappal később növekvő vörös folt jelentkezik, akkor azonnal orvoshoz kell fordulni, aki vérvétellel igazolja a baktériumfertőzést, és megfelelő antibiotikumot javasol.

Könnyebb a megelőzés

Bűvös szó a megfelelő ruházat: zárt cipőben, szellős, a testet fedő ruhákban érdemes kirándulni, széles karimájú kalapban. A patikákban kapható kullancsriasztó szerek hatásosak. – Futás előtt mindig befújom, bekenem magam. Nem volt dolgom még a kis „vámpírokkal”, pedig hetente háromszor futok, szeretek a szabadban sportolni. A kondiparkokat is zöldövezetben építették, ahol szintén megbújhatnak a kis paraziták – mesélte Szabó Eszter, aki nemrégiben ajánlott a futók figyelmébe egy cikket közösségi oldalán arról, hogy nem minden bőrtípust szemelnek ki a rovarok, inkább a világosabb bőrűeket kedvelik.

Kis csípésből nagy baj lehet

– A vírusos agyvelőgyulladás ellen van védőoltás. Az agyvelőgyulladás lehetséges tünetei két hét lappangás után: fejfájás, levertség, láz, szédülés, bénulás. A betegség kimenetele változó – emelte ki a főorvos. A vírussal járó csípéstől megyénkben nem kell tartani, a Lyme-kór országszerte gyakoribb. Az emberi szervezetbe jutott baktériumok ellen nincs védőoltás, az egyetlen védekezési mód: a kullancscsípés megelőzése.

Bárhol felbukkanhat az apró vámpír

Kevés a természetes ellenségük, és új területeket hódítanak meg. Magyarországon északon, nyugaton, valamint a Duna és a Balaton környéki térségekben legnagyobb a rovarszaporulat. A magasabb páratartalmú helyeket kedvelik, az avarban és az aljnövényzettel benőtt területeken fordulnak elő.

Ugrani nem tudnak, nem másznak fára, általában 1,5 méternél nem jutnak magasabbra, mégis, szinte bárhol és bármikor számíthatunk a kullancsok „támadására”. Néhány évvel ezelőtt még irtották őket, de az unió betiltotta azt a szert, amivel megtizedelhető a rovarszaporulat. Ez azoknak lehetne fontos, akik munkájukat a természetben végzik, például erdészek, vadászok, gátőrök, vadőrök.

Nem irtják a kullancsokat

– Az alföldi erdőkben inkább a tölgyesekben vannak kullancsok, így például a Sóstói-erdőben is – mondta Tölgyfa Gábor erdőmérnök. – Az akácosokban kevesebb, de ott is előfordulnak. Nem irtjuk, eszünkbe sem jut ilyesmi, ugyanis az felborítaná az erdő természetes egyensúlyát.

Ha csökkenne a kullancspopuláció, eltűnnének egyéb rovarok is. Nincs olyan vegyszeres védekezés, ami csak a kullancsokat pusztítja el, a rovarölő szerekkel más fajállományt is ritkítanánk – magyarázta el a szakember –, viszont nem szabad, hogy a félelem eltaszítsa a természettől az embereket.

Évente egy-két alkalommal találok magamban kullancsot, ami azért lehet meglepő, mert naponta több órát töltök az erdőben. Soha nem kértem védőoltást, egyébként nem ördöngösség egy csipesszel kiszedni a kis vérszívót. Az erdészek, vadászok, vadőrök, ha kérik, ingyen megkapják a védőoltást, amit többször meg kell ismételni – mondta az erdőmérnök.

Több ezer petét rak le, jelentős a szaporulat

A kullancsok paraziták, vérszívó életmódot folytató, pár milliméteres élősködők. Világszerte több száz fajuk ismert, ebből hazánkban mintegy két tucat fordul elő. A madarak, hüllők és szárazföldi emlősök vérével táplálkoznak, így a háziállatok és az emberek is célpontjaik. Két olyan szervvel rendelkeznek (az egyik a Haller-szerv), amivel egyszerre tudják figyelni a körülöttük lévő levegő áramlását, páratartalmát és szén-dioxid szintjét. Ezek az „adatok” arra kellenek a kullancsoknak, hogy eredményesen tudjanak táplálkozni, azaz mindig újabb célpontot találjanak. A másik lényeges szervük a nyálmirigy, ennek segítségével hosszabb ideig tudnak észrevétlenül táplálkozni. A nyálmirigy felelős azért, hogy a kullancs által hordozott kórokozók, többek között az emberre veszélyes betegségeket terjesztő vírusok, bejuthassanak a gazdatestbe. Bővebb információk a kullancsveszely.hu-n olvashatók.