A Fidesz minden eddigi gazdasági ciklusának megvoltak a vezérvonalai, vélhetően a mostaninak is meglesznek. 2010 és 2014 között Orbánék lerakta a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) alapjait. A fő cél az volt, hogy deklarálja: az ország miniszterelnöke a gazdaságban is vezető szereplő. Az azonosított fő ellenfelek ellen a Fidesz felvette a kesztyűt: nemzetközi bankok, IMF, Németország, nagyra nőtt és az államot fejő oligarchák ellen indítottak háborút. Hogy ne lehessen kérdés, a végső kérdésekben a kormány (a miniszterelnök) dönt.
2014-2018 között a NER terebélyesedett, emblematikus képviselői (Mészáros, Lőrinc, Tiborcz István) meggazdagodtak, a NER vezető prominensei gyors ütemben zárkóznak fel a leggazdagabb magyarokhoz. 2018-tól azonban új irányok, frontvonalak és külső körülmények is megjelenhetnek, az alábbiakban ezekből gyűjtöttünk össze tízet.
1. A legalizálás
A 2018-2022 közti időszak arról is szólhat, hogy ezt a megszerzett vagyont valamiképpen legalizálni kell, el kell fogadtatni.
Nem itthon, azzal eddig sem volt gond, hanem a Nyugat szemében is. Nehogy a NER úgy járjon, mint az orosz oligarchák. Itt az EU-tól kevésbé, inkább az Egyesült Államoktól tarthatnak Orbánék.
Kelet-Európában azt hívják biztonságnak, ha Nyugaton is van valakinek vagyona, de ez egyre kevésbé könnyű. Svájc és Szingapúr is egyre inkább behódol, és szigorú amerikai compliance-szabályokat követ.
Fotó: Ajpek Orsi
Az örökbe adás például sokaknak nagy gond. Mert vagy a gyerekeiket is bűnbe viszik fals örökléssel, vagy bevallanak vagyont, az is kínos lehet. Ha nem akarja a Fidesz, hogy az Egyesült Államokkal gond legyen, lehet, hogy többet kell költeni katonai beszerzésekre.
2. Paks 2 megvétózása elúszott
A kormányzat az újabb négy évvel visszafordíthatatlanná teheti Paks 2-t.
Már most sem lett volna könnyű megállítani a garanciák és kötbérek miatt, de bármennyire lassan is döcög minden, négy év múlva már még nehezebb lesz.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (k) és Süli János Paks polgármestere a paksi atomerőmű két új blokkjáért felelős tárca nélküli miniszter beszélget a kinevezés átvételekor a Sándor-palotában 2017. április 26-án.
Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Sajnos ebben nagy kockázatok vannak, biztos több pénzbe fog kerülni, tovább fog tartani (nem csak a 4-es metró, vagy a vizes vb, esetleg a Budapest-Belgrád-vasútvonal példái mondatják ezt, de maga a Paks 1 is tovább tartott, csak akkor még kevés információ volt). Azt sem tudjuk, hogy megérte-e.
3. Mészáros, Tiborcz megkerülhetetlen lesz
Az újabb négy évvel tovább duzzadhat Mészáros Lőrinc és Tiborcz István hitelekből növelt portfóliója. Ma még a hitelező bankokon keresztül egy új kormány megfoghatta volna ezeket a birodalmakat, de négy év alatt a hitelből megvett és államilag segített cégek a hiteleket kitermelhetik.
Utána jogállami módszerekkel ez már visszafordíthatatlan.
Ráadásul Mészárosék nyilvános cégeken keresztül fognak birtokolni mindent, a tőzsdén jegyzett társaságokat nehezebb is elvenni.
4. Munkahelyteremtés
Orbán Viktor szerint a gazdaságban a legfontosabb, hogy az embereknek legyen munkája, amit főleg az építőiparban könnyű garantálni, így a Fidesz majd biztosan építeni szeretne. 2020 után azonban nagy kérdés, hogy mi lesz az uniós forrásokkal. A mai magyar modellben, minden ellenkező állítással szemben, ez leginkább csak külföldi forrásokból megy.
Az építésekhez forrás kell, akár kínai, vagy arab források.
Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere a göncruszkai olajtökmag-tisztító és -feldolgozó üzem ünnepélyes átadásán Göncruszkán 2018. április 5-én.
5. Súlyos korlátai vannak az ígért adócsökkentéseknek
Az elmúlt négy évben a nagy terveket segítette a nemzetközi konjunktúra. De most jön az infláció, a kamatemelkedés, lehet, hogy holnap megborulnak a tőzsdék. A költségvetés számára ez is kockázat, ahogyan az is, hogy
négy évig egészen biztosan nem halogatható az, hogy a kormány költsön az egészségügy, az oktatás és a működőképes állam céljaira.
Ezért nehéz lesz adókat csökkenteni, talán ha a bérek emelkednek, akkor a munkáltatói járulékokon még lehet csökkenteni. De vészjóslóan sok az ígéret, miközben sok a nagy kiadás is, stadionok épülnek, a Vár és a Liget fejlesztése is óriási összegekre rúgnak. A közszférában is sok helyen nagyon rég volt béremelés, persze olyan állami, minisztériumi helyek is vannak, ahol mesés jövedelmek vannak.
6. További térfoglalás várható
Újabb ágazatokba teheti be magát a NER, most a távközlés (Telenor) tűnik ebben a legizgalmasabbnak, de szó van egy ideje arról is, hogy kormányközeli vállalkozók
a kiskereskedelemben is nagy falatokat néztek ki maguknak.
Ennek már többször nekifutott a Fidesz, a kiskereskedelem viszont mindig nagy kudarc. Akár a CBA támogatása a téma, akár a Tesco kivonulása, de a politikai vezetők még mindig nem mondtak le a terveikről.
7. Megdöbbentő akciók
Olykor az állam és a hozzá közelállók üzleti kedve egészen szürreális eredményekhez vezet.
A közelmúltból ilyen például a Sofitel esete. Az állam elővásárlási jogot kötött ki magának a történelmi ingatlanokra és a Sofitel Széchenyi téri épületénél már élt is ezzel.
Ez több, mint érdekes akció, a Sofitel eladta volna a Starwood nevű befektetnek a szállodát, mire a magyar állam bejelentette, hogy beelőzne. De vajon miért? Andy Vajna kaszinója ebben az épületben dolgozik, de még így sem érthető, hogy itt mi a célja a Fidesznek?
8. Médiaháború
A Fidesz értelmezésében a Heti Válasz, a HVG, a 168 óra, a Magyar Narancs harcos kritikája szavazat-gyűjtési szempontból marginális. A Fidesz narratívája szerint Simicska Lajos ellopta a jobboldali polgároktól a médiákat (copyright Kocsis Máté).
Kérdés, hogy a megmaradt független műhelyek (főleg RTL, Index, 24.hu) ellen indul-e attak?
Ezt bővebben a Simicska-média apropóján írt keddi cikkünkben jártuk körül.
9. Fenntarthatóság
Bármennyire is ez van a kommunikációban, az uniós források 2020 után sem fognak egy csapásra elapadni. Lesznek programok (agrárra biztos, de vélhetően fejlesztésre is) csak legfeljebb 15-20 százalékkal kisebb összeget lehet nyerni.
Mindez azt valószínűsíti, hogy újabb 4 évet könnyedén végig lehet csinálni.
Viszont megkerülhetetlen, hogy közben új lábakat is találjanak a növekedés fenntartásához.
10. Lesz-e valamilyen nagy háború?
Orbán Viktor és Simicska Lajos izgalmas adok-kapokja bőséges témát adott a sajtónak. Ha Orbán és Mészáros összeveszne, akkor persze borulna minden, de Mészáros nem fog Orbán ellen fordulni, nem lesz olyan törés, mint Simicska esetében. Ugyanakkor
a nagy Mészáros-terjeszkedés bankban, energiában, vagy mezőgazdaságban komoly érdekeket sérthet.
Fotó: Simicska Lajos