Még mielőtt komolyabban gondolkoznánk lakásvásárlásban, fontos a tájékozódás, különösen akkor, ha nincs elég önerőnk a vételhez. A lakáshitel elengedhetetlen kelléke sokszor a vételnek, de nem mindegy, hogy a kinézett lakás álom marad vagy valóban meg is tudjuk valósítani a kitűzött célt. A következőkben azt járjuk körbe, hogy meddig merészkednek el a bankok, magyarul, mennyi hitelre számíthatunk.

Két dolgot az elején jó tisztázni, hogy tovább tudjunk lépni az összeállított ábránkhoz:
Az egyik, hogy a bankok általánosságban a lakás értékének legfeljebb 80-át adják oda hitelként, a maradék minimum 20 százalékot önerőből kell valahogy megoldani.
Egy 25 millió forintos lakásnál ez azt jelenti, hogy 20 millió forintot ad oda legjobb esetben a bank, míg 5 millióról nekünk kell gondoskodni.
A másik, hogy lakáshitelt nem lehet csak úgy felvenni, a bank a jövedelmedet alaposan megvizsgálja és a szabályok szerint a hitelek törlesztésére csak egy bizonyos részt fordíthatunk. A keresettől függően a szabályok szerint a jövedelem 50-60 százaléka is elmehetne a törlesztésre, de a bankok ennél szigorúbbak és 35-40 százalékot engednek legfeljebb. Közérthetően, ha valaki 200 ezer forintot keres, akkor 70-80 ezer lehet a törlesztő. Amibe nemcsak a felvenni kívánt lakáshitel számít be, hanem minden más hitel törlesztője is.

A nagyobb fejtörést mindezek alapján az okozza, hogy elegendő megtakarítás hiányában miként lehetséges a kinézett lakásra való hitelt kigazdálkodni a jövedelmünkből. Ezért is mutatja be egy ábrán a Bankmonitor, hogy a matek hogyan is jön ki.

A legjobb, ha egy példán keresztül mutatjuk be az egész rendszer működését. Vegyünk egy 20 millió forintos lakást, amihez a fent bemutatottak szerint 16 milliót vagy annál kevesebbet tud adni a bank. Ha feltételezzük, hogy az ingatlan értékének 80 százalékát megkapjuk, akkor 16 millió lehet a miénk elviekben.

Ehhez viszont megfelelő jövedelmet is párosítani kell, hogy valóban odaítéljék a hitelt. Egy 20 éves futamidejű hitelnél viszont két választási lehetőség is van a mi verziónk szerint:
Az olcsóbb hitel  kamata 2,6 százalék, viszont ezért cserébe 6 havonta változik a törlesztő. Mivel emelkedő kamatkörnyezettel számolunk, ezért a törlesztő egészen biztosan a következő években emelkedésnek fog indulni.
A drágább hitel kamata 4,6 százalék, ezért cserébe viszont 10 évig nem változhat a törlesztő.
A kiszámíthatóság pedig nagy fegyvertény, főleg akkor, ha olyan sokan a kamatemelkedést vetítik előre.

Egyáltalán nem mindegy, hogy melyik hitelt választod, mert a drágább hitelhez értelemszerűen több jövedelmet szükséges igazolni. A változó hitelhez már 214 ezer forint jövedelem is elengedő lehet, míg a fix hitelnél 255 ezer forintos. A törlesztő ezekben az esetekben rendre 86 ezer és 102 ezer forint.

Logikusan, minél nagyobb biztonságot akarunk, annál nagyobb jövedelmet kell letenni az asztalra képtelesen fogalmazva. Azt viszont
senkinek sem ajánlanánk, hogy a végletekig kicentizze a családi költségvetést, és például csak arra menjen, hogy a törlesztő a lehető legalacsonyabb legyen. Hiszen ezért cserébe változó törlesztőt adnak a bankok, ami éveken belül kellemetlen meglepetéseket okozhat.

Ne feledjük, hogy ezen felül még nagyon sok kérdés előjöhet egy lakáshitel felvételnél, és hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, minden bank más és más. Elengedő annyit mondanunk, hogy már önmagában az is nagyon eltérő tud lenni, hogy a jövedelmek közül mit fogadnak el és mit nem a bankok. Ezért is hasznos, ha egy lakáshitel kalkulátort  is megnézünk a nagy döntés előtt, sőt akár személyes támogatást is kérünk.