Körülbelül hétéves árcsökkenés előzte meg a 2014 óta tartó áremelkedést, mely egyes szakértők szerint ugyan egyre mérsékeltebben, de még 2, maximum 3 évig fog tartani. Budapesten az árak már a plafon közelében járnak, de kereslet még mindig van, míg vidéken a magyarországi lakáspiaci szerkezet alapvető problémái miatt számos ingatlan áll üresen, a kereslet pedig mérsékeltebb, mint a nagyobb városokban.

A 2020-as évek elejéig a piacot több tényező is hajtani fogja: a bérek növekedése és az alacsony kamatok is segíthetnek a lendület megtartásában, hiszen a jövedelmek alakulását még mindig nem érte utol a lakásárak változása. Az MNB is felfelé hajtaná a piacot: Nagy Márton alelnök a múlt héten úgy nyilatkozott, fokozottabb hitelfelvételre ösztönöznék a lakosságot. Az építőanyagárak emelkedése és a szektorban tapasztalható munkaerőhiány is garanciát jelentenek a további áremelkedésre.

Jelenleg bizonytalanságot csak a kedvezményes áfakulcs függőben lévő sorsa okoz; amennyiben nem hosszabbítják meg, és 2020-től megszűnik az 5 százalékos áfa, az az új építésű piac jelentős lassulásával jár. Az építtetők ugyanis a csaknem 20 százalékos áremelkedést nem tudják benyelni, a vevőkre hárítják majd.

Annak ellenére, hogy a szakértők szerint még mindig érdemes akár befektetési céllal is ingatlant vásárolni, az idén várható 5-10 százalékos lakásár-emelkedés az óvatosabbakat már elriaszthatja. Számukra jelenthet megoldást, ha ingatlanbefektetéseikkel elsősorban azokat a kerületeket veszik célba, ahol a legértékállóbb lakások találhatók. Itt kerülnek képbe a klasszikusan legnépszerűbbnek számító fővárosi környékek, mint például a II., XI., XII. és XIII. kerületek.

Szakértők szerint a lokáció mellett az ingatlan beosztása is fontos, érdemes egy általános igényt kielégítő megoldást keresni. Új építésű ingatlan esetén a kivitelezés minőségét is alaposan meg kell vizsgálni, hiszen gyakorlatilag be nem tanított munkások tömege dolgozik az építőiparban, ahonnan 80 ezer szakember hiányzik. Ha olyan helyen vásárol újépítésűt, ahol a környéken kevés akad belőle – pl. a XII. kerületben – az később szintén árfelhajtó tényező lehet.

Új építésű ingatlan vásárlásánál viszont a zuglói esetből tanulva arra is figyelni kell, mi történik abban az esetben, ha az építőanyag-drágulás miatt a fejlesztő lehetetlenülésre hivatkozik, azaz eláll az adásvételtől. Jelenleg ugyanis a zuglói károsultak vagy magasabb áron vehetik meg a már részben vagy egészben kifizetett lakásaikat, vagy bármiféle kártérítés nélkül 5 hónap múlva kaphatják vissza a pénzüket, miközben a kivitelező másoknak értékesíti az elkészült albetéteket.