2018. október 18. Csütörtök, Lukács.
 
Ki vannak akadva az egyetemi oktatók a kezdő pénztárosnál alacsonyabb fizetésük miattForrás: hvg.hu
Utolsó módosítás: 2018-04-24 20:20:20
Címkék: Bihari hírek
Egy árufeltöltő vagy buszsofőr is többet keres, mint egy egyetemi adjunktus, akinek a tanítás mellett kutatnia is kellene.

Zentai László, az ELTE rektorhelyettese nemrég egy egyetemi lapban arról beszélt, hogy egy tanársegédnél vagy egy adjunktusnál "sokszor egy középiskolai tanár, de akár egy bolti árufeltöltő vagy egy pénztáros is többet keres", ráadásul a cseh vagy szlovák egyetemeken is jóval többet kapnak hasonló beosztásban, az ELTE dolgozói pedig leginkább az alacsony keresetükkel elégedetlenek egy belső elégedettségfelmérés szerint, amelyet az Index ismertet. A lap hozzáteszi, bár az egyetemi oktatóknak 2015 óta negyedével (26,8 százalékkal) nőtt a bére, egy egyetemi tanár alapesetben így 554 ezer bruttót kap, egy adjunktus vsizont ennek már csak a felét, havi 277 ezret, ami havi 191 ezer nettót jelent, a tanársegédek pedig ennél is kevesebbet, 147 ezer forint nettó bért vihetnek haza. Az egyetemi tanári kinevezéshez számos feltétel és többévnyi tapasztalat szükséges.

Az elégedettségfelmérés tavaly decemberben készült, összesen 761-en vettek részt benne, vagyis minden hatodik ELTE-munkatárs válaszolt. A felmérés szerzői arra a következtetésre jutnak, hogy az ELTE jelenleg saját tekintélyének és a munkatársak belső motivációjának, ügyszeretetének tőkéjét éli fel, mert bár a hivatástudatuk erős, a munkatársak úgy látják, az egyetem nem becsüli meg őket.

Az ELTE munkatársai szerint összességében a legégetőbb probléma az alacsony fizetés, a munkabér és a teljesítmény nincs összhangban egymással, a minőségi munkát nem becsülik meg eléggé. Hiányolják a kutatási lehetőségeket, a kutatások támogatását is.

Nem véletlen, hogy a legtöbb vizsgált kérdésről az adjunktusok vannak a legrosszabb véleménnyel. Rájuk és a tanársegédekre különösen sok hárul az oktatási teherből, miközben a karrierjüket is építeniük kellene, kutatni, kapcsolatokat építeni, innovatív projekteken dolgozni, de ők keresik a legkevesebbet.

Az ELTE-s felmérés szerint az oktatók átlagosan havi 467 ezer forint bruttót várnának el. A kérdésre, hogy a munkabérük most szerintük valóban tükrözi-e a teljesítményüket, az ötös skálán átlagosan 1,5 pont volt a válasz. A felmérés szerint a munkatársakat nem a szervezettel való elégedettség, hanem az önmegvalósítás lehetősége tartja a szervezetben, habár a válaszok szerint az ELTE-n "a szolgáltató szemlélet nem jellemző", nem igazán átlátható a működés, sok a szabály alóli kivétel, nem jók és főleg nem tisztázottak az előrelépési lehetőségek, és kevés a részvételi lehetőség a döntésekben.

Az ELTE-s kutatás túlburjánzó bürokráciáról, elmaradott infrastruktúráról, a kutatást és oktatást nehezítő körülményekről és a munkatársak érdekeit nem szolgáló, nem hatékony és nem kommunikatív felső vezetésről írnak. Az anyag szerint az ELTE szervezeti kultúráját a nemzetközi trendektől eltérően az erős szabályozottság, a kis rugalmasság, a formalizált, bürokratikus működés jellemzi, ami gátolja az innovációt és a hatékonyságot.

Az ELTE belső vizsgálatát hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, de a készítők azt javasolják az egyetemi vezetésnek, hogy az egyetemi polgárok bevonásával készítsenek akciótervet a jelzett alapproblémák kezelésére, bár a súlyos anyagi-egzisztenciális gondok megoldása nem is egyetemi hatáskörbe tartozik – a béremelés a kormányon múlik.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!