Mindenképpen tisztában kell lenni azonban néhány fontos szabállyal, mivel a következményekkel itt is számolni kell. A legújabb rendelet értelmében adómentes lakáscélú támogatást adhat a munkáltató lakásvásárlásra, építésre, bővítésre, korszerűsítésre. Birinyi Elizabet adótanácsadótól megtudtuk: az említettek mellett az egyéni akadálymentesítésre, hasonló célra felvett hitelek visszafizetésére, valamint az ilyen célú hitelek kiváltására felvett hitelek törlesztésére is jár támogatás.

Az adómentes korlát vásárlás esetén a vételár; építés, bővítés, korszerűsítés esetén az építési, bővítési, korszerűsítési költségek 30 százaléka, legfeljebb 5 millió forint illeti meg az igénylőt.”

Az értékhatár vizsgálatakor a folyósítás évét megelőző négy évben a munkáltató, vagy más munkaadók által ilyen címen folyósított támogatásokat is számításba kell venni. A juttatás folyósítását a munkáltató csakis hitelintézeten, kincstáron keresztül intézheti, annak igazolása alapján. Csak olyan lakás esetén adható az adómentes juttatás, amelynek a mérete nem haladja meg a méltányolható lakásigény szobaszámát. A munkáltatónak a hitel folyósítása előtt célszerű nyilatkoztatnia a dolgozót a szobák alapterületéről, valamint arról, hogy hány szobás lakásról van szó. Nyilatkozzon a dolgozó arról is, hogy hány lakó él a lakásban, ezeknek a személyeknek a munkavállalóval, akinek a folyósítást adjuk, életvitelszerűen együtt kell élniük, vagy együtt kell beköltözniük a lakásba.

Lakószoba az, amelynek a hasznos alapterülete minimum a nyolc négyzetmétert meghaladja, de nem több harminc négyzetméternél”– közölte az adótanácsadó

Lakók és lakások

A lakásigény akkor tekinthető méltányolhatónak, ha a lakószobák száma két együtt költöző lakó esetében legalább egy és legfeljebb három szoba, három–négy lakó esetében legalább másfél és legfeljebb négy szoba. Öt együtt lakó esetében legalább kettő és legfeljebb öt szoba. Értelemszerűen itt a maximum szobaszám az, ami számít. Minden további lakó esetében egy lakószobával nő a méltányolható lakószobák száma.

– A munkáltató megbízása alapján a hitelintézet vagy a kincstár a támogatást a magánszemély bármely hitelintézetnél vezetett fizetési vagy hitelszámlájára utalhatja. Emellett a magánszemély javára a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára is utalhatja. Ha a támogatást a munkáltató lakáscélú hitel visszafizetése vagy törlesztése céljából adja, akkor a magánszemély a munkáltatója számára adott nyilatkozatában a saját önálló (giro-képes) hitelszámláját, a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számláját jelöli meg. De a hitelt nyújtó hitelintézetnél vezetett folyószámláját is megjelölheti. A munkáltató pénzintézete a támogatás évét követő év január 31-ig igazolást ad a támogatásról a munkáltatónak, majd adatot szolgáltat a NAV-nak.

Veszélyt jelenthet, ha a dokumentációkat nem megfelelően készítették el, támasztották alá. Ha nem felel meg a támogatás az adómentesség feltételeinek, akkor a juttatás 120 százaléka az összevonandó adóalap része lesz, egyéb jövedelemként kell utána a közterheket megfizetni.

Tavaly januártól adható a munkáltató részéről a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalónak a mobilitáscélú lakhatási támogatás. Ennek az a feltétele, hogy a munkavállalót legalább heti 36 órát elérő munkaviszonyban foglalkoztassák.

Feltételek, elvárások

Amíg 2017-ben csak a határozatlan idejű munkaviszonyban állók voltak jogosultak, 2018-ban már a határozott idejű, legalább heti 36 óra munkaidőt teljesítő munkavállaló is kaphat támogatást. További elvárás, hogy a munkavállaló állandó lakóhelye és a munkavégzés helye között legalább 60 kilométer távolság legyen, vagy naponta a lakóhelyről a munkahelyre történő oda- és visszautazás a három órát meghaladja.

Szükséges kritérium még a folyósítás alatt és a munkaviszony kezdetét megelőző 12 hónapban, hogy a dolgozó ne rendelkezzen 50 százalékot meghaladó haszonélvezeti joggal nem terhelt lakás tulajdonjogával. Mindezek mellett ne rendelkezzen haszonélvezet jogával a munkavégzés helyén, illetve olyan településen sem, amelynek távolsága a munkavégzés helyétől nem éri el a 60 kilométert, vagy tömegközlekedéssel az oda és visszautazás nem éri el a három órát.

Fontos az is, hogy a munkáltató nem köteles minden, a fenti feltételeknek megfelelő munkavállalójának albérleti támogatást adni, saját döntése, hogy melyiket részesíti juttatásban – fűzte hozzá Birinyi Elizabet.