Élesen elkülönült az elmúlt hónapokban az, hogy miként látják a világot a nagy befektetési házak, illetve a kereskedelmi, illetve fejlesztési bankok. Előbbiek, vagyis a londoni City világa már bőven a veszélyekre, az inflációra és a világgazdaság lassulására figyelmeztetnek, míg utóbbiak még mindig nagyon optimisták. Mindez persze érthető is, a kereskedelmi és a beruházási bankok abban érdekeltek, hogy az ügyfeleik higgyenek a jövőben, indítsanak beruházásokat, vegyenek fel hiteleket.

Sugárzó optimizmus

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) idén Jordániában tartotta az éves közgyűlését, és az eseményre időzítette a legfrissebb makrogazdasági prognózisainak bemutatását is.

Ebben, ha nem is töretlen. de mindenképpen erős optimizmussal tekintett a jövőbe. Rövid összefoglalásként elmondható, hogy az EBRD ma szebbnek látja a várható 2018-as számokat, mint látta fél éve és 2019-ben sem vár rosszabb évet, mint az idei. Ugyanakkor a pozitív ciklus végén tartunk, vannak bőven kockázatok, még ha a közeljövőben nem is vár válságot a szervezet.

Ami az egyedi országokat illeti, a szupranacionális szervezet a megelőző (tavaly novemberi) elemzéséhez képest a legtöbb ország esetében érdemben javította előrejelzését. A leginkább Mongólia, Fehéroroszország és Szlovénia esetében módosult felfelé a várakozás, de a Magyarországra adott 2018-as növekedési prognózis is a korábbi 3,4 százalékról, 3,8 százalékra javult.

A részletesebb országelemzésből az is kiderült, hogy az EBRD a tavaly 4 százalékos, és idén is alig lanyhuló növekedés fő motorjának a béremelkedésből fakadó erős magánfogyasztást és az uniós források táplálta beruházás-fellendülést tartotta.

Nő a beruházási aktivitás

A 2016-os gyenge beruházási évet követően a 2017-es magyar beruházási szint 16,8 százalékos növekedést ért el, ami az EU legtöbb országához képest kimagasló érték. Ebben az uniós források mellett a vállalati hitelezés régóta várt újjáéledése is segített.

Ezt erősítette meg a legfrissebb elemzését szintén az eseményen publikáló olasz központú UniCredit-bankcsoport is, Matteo Ferrazzi kelet-közép-európai stratéga szerint a regionális hitelpiac növekedése mindenütt lendületes, de kiemelkedik a török, a szlovák, a bosnyák és a cseh piac. Magyarországot is pozitívan emlegette, mert Csehországgal, Szlovákiával és Törökországgal együtt nálunk javult a legjobban a hitelportfóliók minősége.

Az EBRD szerint Magyarországon a fogyasztást főleg az élénkíthette, hogy a hazai minimálbérek és a reálbérek 2017-ben és 2018-ban is bővülnek. Magyarország még a sikeres regionális projektek közé is bekerült azzal, hogy a kelet-magyarországi munkanélküliség érdemben csökkent.

Országspecifikus kockázatot inkább csak az euróövezet lassulása és a munkaerőhiány fokozódása jelenthet, ahogy Jordániában elhangzott: az EBRD szerint ma 10 magyar cégből 9-nek vannak problémái a munkaerőhiány miatt. Leginkább ezen okok miatt 2019-re már 3 százalékra lassulhat a magyar növekedés – vélte az EBRD. A magyar kormány ugyanerre az évre 4,1 százalékos növekedést vár.

A kereskedelmi bankok is bizakodóak

Matteo Ferrazzi kifejezetten a pozitív trendekre fókuszált, kifejezetten örömteli hogy a világgazdaság a kilencedik egymást követő évben is legalább 3,5 százalékkal nőtt, ez a hatvanas évek óta nem fordult elő.

Ezen belül az Egyesült Államok gazdasága is története második legerősebb gazdasági fellendülését éli át. Mindez természetesen Európára is nagyon pozitívan hatott, Németország és Franciaország teljesítménye volt a legrobusztusabb, de minden európai ország, még a korábban gyengélkedő Görögország, Portugália és Spanyolország is már a nyertesévé vált ennek a folyamatnak. A szakember szerint az ismert kockázatok, így a mennyiségi szűkítés, az infláció visszatérése, de még a geopolitikai kockázatok is, egyelőre kezelhetőnek tűnnek Európában.

Az UniCredit még az EBRD-nél is optimistább volt Magyarország viszonylatában, mert hazánkban az idén 4 százalékos bővülést vár a bank, amely Bulgáriával, Szlovákiéval, Romániával és Törökországgal együtt a top 5 ország közé sorolt minket.

Globális kitekintés

Az EBRD elégedetten állapította meg, hogy a globális pénzügyi válság után a legtöbb célországában (az elemzés 37 feltörekvő európai, ázsiai és észak-afrikai országot érintett) magára talált a gazdaság,

A nagyon erős növekedéssel bíró Kína és India egyelőre nem célország, így a világ átlagához képest az EBRD célországaiban 2018-ban „csak” 3,3 százalékos bővülés várható, de ez 0,3 százalékponttal több, mint amit fél éve előre jelzett a bank - mondta el Szergej Gurijev, az EBRD vezető közgazdásza,

Ebben az optimista hangulatban értékelt Suma Chakrabarti, az EBRD elnöke is, aki elmondta, hogy a bank tavaly 9,7 milliárd dollárnyi hitellel, összesen 412 projektet finanszírozott, ezek egészen különbözőek, például a bank
■ Üzbegisztánban 200 ezer kkv-t hitelezett egy program keretében,,
■ Moldovában az ország villamos energiahálózatát segített összekötni az európaival,
■ Görögországban a nagybankok NPL-állományainak leépítésében működött közre,
■ Törökországban pedig egy vadonatúj változó kamatozású kötvényprogramot karolt fel.

Túl a csúcson

Ugyanakkor azt az EBRD szakemberei is úgy vélték, hogy a 2009 óta tart globális gazdasági növekedés csúcspontján már túl vagyunk, a termelékenység növekedése már lassul, szinte mindenhol kedvezőtlenek a demográfiai folyamatok is. Szergej Gurijev szerint a célországok kimerítették a válság utáni gyorsabb növekedés lehetőségét.

A szakember szerint vannak olyan országok, ahol nem fenntartható a kormányzat generálta magas megrendelés-állomány (az elemző Törökországot említette), máshol a munkaerőpiaci hiányjelenségek okoznak gondot. Gurijev szerint az új növekedési esélyek megtalálása érdekében már strukturális változásokat kell végrehajtani. A feltörekvő országoknak jobban kell integrálódniuk a globális gazdaságba, többet kell fektetniük az emberi tőkébe.

Kockázatok

Az EBRD szakemberei szerint a legfőbb kockázatok most a következőek:
■ a magas vállalati és kormányzati adósságszintek szinte mindenhol aggodalomra adnak okot, akár a kamatok emelkedése, akár a devizahitelek esetében az árfolyamok változása hirtelen nehezítheti meg az adósok helyzetét,
■ a magas tőzsdei értékeltségek már az 1929-es tőzsdekrach, illetve a kétezres évek eleji dotkomlufi veszélyeivel fenyegetnek,
■ világszerte trend a populista pártok és nézetek terjedése, ők pedig gyakran a liberalizált nemzetközi kereskedelem ellenségei.
■ egyelőre semmi nem állítja meg a növekvő jövedelmi egyenlőtlenségeket,
■ sok a globális biztonsági illetve geopolitikai eredetű fenyegetés,
■ ami pedig a bankok helyzetét illeti, örömre ad okot a nemteljesítő hitelek arányának csökkenése, de a lett banki botrány azért rávilágított, hogy a banki szabályozás és felügyelet még sérülékeny a régióban.

Újjáépítés a fókuszban


Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igyekszik nem csak a jobban hitelezhető fejlesztésekre, de valóban az „újjáépítésekre” is fókuszálni, amit jól jeleznek a közgyűléseinek a helyszínválasztásai.

Hiszen tavaly Ciprusban gyűltek össze a tulajdonosok. Ekkor Ciprus a görög eredetű bankcsőd után pénzügyileg is le volt robbanva, de fizikailag is, mert 2012-ben felrobbant egy lőszerszállítmány a sziget energiaellátását biztosító erőműnél. Idén, az EBRD azt a Jordániát választotta, amely Irak és Szíria szomszédságában terül el, és amely reménykedik abban, hogy amennyiben egyszer el lehet kezdeni a munkát, rengeteg újjáépítési feladata lesz. Jövőre pedig Szarajevóban, Bosznia és Hercegovina évekig ostromolt fővárosában rendezik a világ talán legfontosabb pénzügyi eseményét..