Sokkal drágább mától a benzin, és valószínűleg még nincs is vége az áremelkedésnek. A Mol ma bruttó 7 forinttal emelte a 95-ös benzin literenkénti árát, a gázolajé pedig 8 forinttal nőtt, így a benzin 388, a gázolaj pedig 397 forintért kapható átlagosan.

A 2012-es csúcs még messze van – akkor egy liter benzin 451, a gázolaj pedig 449 forintba került –, de a négyszáz forintos üzemanyagárhoz már nagyon közel járunk. Az autósok pedig dönthetnek, hogy Donald Trumpot vagy a magyar kormányt szidják, amikor fizetnek a benzinért.

Minden liter üzemanyag után 221-228 forintot fizetünk az államnak

Az üzemanyagért fizetett pénz több, mint felét kapja az állam. Minden liter most eladott benzin után 120 forint a jövedéki adó, 27 százalék az áfa, 1 százalék pedig a Kőolaj Készletező Szövetségé. Vagyis a 388 forintos árból 228,6 forint kerül az államhoz. A dízel jövedéki adója 110,35 forint, azaz a 397 forintos árból az áfával és a kőolaj-készletezőknek adott 1 százalékkal együtt 221,5 forint lesz az államé.

A magyar szabályozást úgy találták ki, hogy az állam egyszerűen nem tud rosszul járni. A képlet elvileg egyszerű: ha az olajár nő, a benzin adója csökken. Csakhogy egyedül akkor csökken az üzemanyag jövedéki adója (a benziné 5, a gázolajé 10 forinttal literenként), ha a Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára a világpiacon 70 nap alatt átlagosan 50 dollár felett van. Ha pedig 50-ről 80 dollár közelébe ugrik az ár, akkor az szó sincs további adócsökkentésről, pedig ez jóval nagyobb sokk, mint ha mondjuk 48-ről 51 dollárra drágulna az olaj.

Egy éve még 349 forintért is lehetett egy liter benzint kapni. Abból 217,7 forint került literenként az államhoz, vagyis azóta a 39 forintos drágulásból 11 forint lett az államé, 28 pedig a kereskedőké, akiknek ebből kell kigazdálkodniuk az olajár emelkedését. A nyersolaj egy hordója (ez 159 liter) eközben 21 dollárral drágult, ami literenként 35 forintos áremelkedést jelent.

Iránra és az Egyesült Államokra kell figyelni

Az üzemanyag ára nagyrészt azon múlik, hogy milyen áron lehet olajat kapni. Márpedig ebből a szempontból most rossz idők jöhetnek. A világ tőzsdéin rögtön az után három és fél éves csúcsra ugrott az olajár, hogy az amerikai elnök bejelentette, felmondja az iráni atomalkut és visszaállítja a szankciókat Irán ellen.

Ha ugyanis életbe lépnek a szankciók, az iráni olaj kiesik a nemzetközi forgalomból. Mióta 2016-ban feloldották a korábbi büntetőintézkedéseket, Irán a világ harmadik legnagyobb olajexportőrévé vált, most már naponta körülbelül 2,6 millió hordó olajat szállít külföldre. A szakértők becslései nagyon bizonytalanok, mi történhet, ha újabb szankciókat vezetnek be, de a legoptimistábbak szerint is legfeljebb 1 millió hordó iráni olajat adhatnak el naponta. A pesszimistábbak pedig odáig mennek, hogy akár 300 ezerre is csökkenhet a szám.

A Bank of America Meryll Lynch volt az első bank, amelynek az elemzői már 100 dolláros olajárról beszéltek, miközben most a három és fél éves csúcs azt jelentette, hogy 77 dollárért lehetett egy hordó olajat kapni, az év elején pedig még a 70 dolláros lélektani határ alatt járt az ár. A többi cég elemzői ennél azért visszafogottabbak, de így is 80 dollár feletti olajárat várnak.