| Utolsó módosítás: 2018-05-24 22:19:22 |
|
Magyarországon akár az összes egészségügyi közkiadás egyhatoda, azaz évi több száz milliárd forint kapcsolódhat az elhízással vagy túlsúllyal kapcsolatos betegségek kezeléséhez. A 2018-as Európai Elhízás Elleni Napon a Nemzetközi Édesítőszer Szövetség (ISA) két elhízástudományi társasággal is összefogott, áll a szervezet Origóhoz eljuttatott közleményében.  Napjainkban Európában a népesség több mint 50 százaléka legalább túlsúlyos és több mint 20 százaléka elhízott, de a becslések alapján az utóbbiak aránya 2030-ra 50 százalékra nőhet. Magyarországon is egyre rosszabb a helyzet: az OECD jelentése szerint az elhízottak aránya Európán belül hazánkban a legmagasabb, globálisan pedig az USA, Mexikó és Új-Zéland után a negyedik helyen áll az ország.
Népegészségügyi kockázat
A világszervezet adatai szerint a felnőtt magyar lakosság immár 30 százaléka elhízott, a túlsúlyosak aránya pedig – az elhízottakkal együtt – ennek duplája.
Az elhízás folyamatosan növekvő népegészségügyi kihívást jelent világszerte, amely minden korcsoportot érint – hívja fel a figyelmet a Nemzetközi Édesítőszer Szövetség (ISA).
Kialakulásának leggyakoribb okai között szerepel a mozgásszegény életmód és a túlzott kalóriabevitel kombinációja.
Emellett az elhízásnak és a súlyfeleslegnek közvetlen hatása van az egészségre és a várható élettartamra, valamint kapcsolatban áll a kardiovaszkuláris megbetegedések, a diabétesz, néhány rákfajta, illetve az ízületi és izom-rendellenességek kockázatának növekedésével.
Magyarországon is sok az elhízott, illetve a túlsúlyos (Illusztráció)Forrás: Getty Images/iStockphoto/yacobchuk
Az elhízás nem csupán az egyén egészégi állapotára van negatív hatással: az EU-ban az ezzel járó egészségügyi kiadások és a munkából való kiesés évente 70 milliárd eurót emésztenek fel. Magyarországon szintén sokba kerülnek az elhízás negatív egészségügyi hatásai.
A hazai kutatási eredmények szerint az elhízott vagy túlsúlyos betegek ellátásának költsége már néhány éve meghaladta a 200 milliárd forintot – hívta fel a figyelmet Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvivő elnöke.
Ez az egészségbiztosítási alap kiadásainak közel 12 százalékának, illetve a bruttó hazai termék 0,7 százalékának felel meg.
A betegek ezen felül legalább 22 milliárd forinttal járultak hozzá a kezelésükhöz. A valódi költségek ráadásul ennél lényegesen nagyobbak lehettek: akár az összes egészségügyi közkiadás 15–18 százalékát, illetve a bruttó hazai termék legalább 1 százalékát is elvihették.
 A szakértők szerint, életmód- és étrendváltással, valamint rendszeres testmozgással lehet változtatni a helyzeten (Illusztráció)Forrás: Getty Images/iStockphoto/oneblink-cj/Oneblink-Cj
Fontos a változtatás
Az elhízás valóban krónikus betegségek széles skálájához vezethet, és hatással van a jóllétre - de nem legyőzhetetlen. A fizikai aktivitás növelése és kisebb, napi szintű változtatások az étrendben segíthetik megállítani a súlygyarapodást. A szakértők szerint a túlsúly és elhízás étrendi kezelése során elsődlegesen fontos a negatív energiamérleg elérése, vagyis az, hogy a szervezetbe kerülő kalóriamennyiség kevesebb legyen, mint amennyit felhasznál.
Abban az esetben, ha nem történik más forrásból kompenzáció, az energiatartalmú édesítőszerek kiváltása kalóriamentes cukorpótlókkal hozzájárulhat a testtömeg csökkentéséhez.
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
|
Kedvenc hírek
