Az elmúlt hónapokban szárnyra kelt a pletyka a piacon, amiből arra lehetett következtetni, hogy a jegybank hozzá fog nyúlni a lakáshitelezés szabályozásához, azon belül is a jövedelemarányos törlesztőrészlethez (JTM).

Most úgy szól a szabályozás, hogy a lakáshiteleknél 400 ezer forintos jövedelem alatt a törlesztő maximum a jövedelem 50%-a lehet, míg 400 ezer forint felett a törlesztő legmagasabb értéke a jövedelem 60%-a lehet (ennél szigorúbbak a gyakorlatban a bankok, jellemzően 35-40%-ot követelnek meg).

A közelmúltban egy bank sajtóeseményén már a pletykáknál tovább mentek, az értesülések szerint 2019 januárjától változik meg a rendszer. Az 5 éves és az alatti kamatperiódust választó ügyfeleknél szigorodna a szabályozás, az 50% helyett a törlesztő a jövedelem 25-30%-a lehet.

Konkrétumokat nem árultak el a sajtóeseményen, és hivatalos bejelentés sem érkezett még a jegybanktól, azonban a kirajzolódó változtatási irány alapján készített a Bankmonitor néhány számítást. Ez alapján nyilvánvaló, a jegybank célja – ha valóban megvalósul a módosítás –, hogy az embereket a kiszámíthatóbb hosszú kamatperiódusú lakáshitelek irányába terelje.

A számításban azzal a feltételezéssel éltek, hogy az 50%-os limitet a jegybank az 1-3 éves kamatperiódusnál leviszi 25%-ra (éven belül változókra is ez lesz érvényben), míg az 5 éves kamatperiódusnál 35%-ot határoz meg. Ez azzal a következménnyel jár, hogy a jelenlegi helyzethez képest a felvehető maximális hitelösszeg – az alacsonyabb megengedett törlesztő miatt – csökken, ha a hitelfelvevő ugyanannál a kamatperiódusnál marad.


Magyarul, ha valaki jövő év elején, a változtatás után úgy döntene, hogy lakáshitelt venne fel akkor 300 ezer forintos jövedelem és 1 éves kamatperiódus (kamatfixálás) mellett, a 28 millió forintos maximális hitelösszeg helyett 14 milliót érhetne el.
bankmonitor.hu 

De nagyon fontos, hogy senki sem lesz beszorítva ebbe a keretbe, nyugodtan választhat magának más kamatrögzítésű hitelt is. Vélelmezhetően ezt is fogják tenni az emberek. A következő táblázatba összesűrítették a lényeget. Eszerint, ha valaki most egyéves kamatrögzítést választana, akkor a példában 28 millió forintot vehetne fel. Az új rendszerben ennek a feléből gazdálkodhatna, azonban ha vált, és 10 éves kamatrögzítést választ, akkor 24 millió lehet az övé.

Végső soron mi történik? A 28 millió helyett 24 millió forinthoz juthat hozzá a példában szereplő érdeklődő. Két jó hír is van, ez sokkal több, mint a 14 millió, és ami ennél is fontosabb, hogy a várt kamatemelkedés nem fog rá hatni, hiszen a törlesztője nem fog egyévente változni, hanem csak a 10. év után. Az első ránézésre erős hatás utánaszámolva nem is lesz olyan markáns.
bankmonitor.hu 

Végső soron érdemes megjegyezni, hogy azt nem tudni, hogy a végső szabályozásba mi fog pontosan bekerülni, ezért egyelőre a számítások is csak feltételezések.