Hosszú idő óta először esett a sokévi átlag alá a hőmérséklet a hónap derekán érkezett hűvösebb-nedvesebb légtömegnek köszönhetően.
Általában 20-30 milliméter között ingadozott a heti csapadékösszeg, keleten, délkeleten a nagyobb mennyiségekkel. A bőséges csapadékra nagy szüksége volt a vegetációnak, hiszen a térségben április eleje óta nem hullott 5 millimétert meghaladó napi mennyiség, miközben a párolgás potenciális értéke már napi 3-6 millimétert tett ki.
Az ismét melegedő levegőben fokozódó fülledtséggel és növekvő gombás, baktériumos fertőzési nyomással érdemes számolni.

Átmenetileg mérséklődött a nyárias meleg május harmadik hetében, s a várva várt csapadék is megérkezett, enyhítve az egyre súlyosabb szárazságot.

Hosszú idő óta először esett a sokévi átlag alá a hőmérséklet a hónap derekán érkezett hűvösebb-nedvesebb légtömegnek köszönhetően. Ennek lehetőségét egy – rendhagyó módon – keletről északnyugat felé hátráló magassági hidegörvény teremtette meg, mely térségünk fölé kissé hűvösebb levegőt szállított.

Csökkent a vízhiány

Újra nagyobb területen voltak adottak a csapadékképződés feltételei, így a szórványos zápor, zivatar mellett területi átlagban is jelentős, áztató csapadék érkezett a Tiszántúl északi felére. Általában 20–30 milliméter között ingadozott a heti csapadékösszeg, keleten, délkeleten a nagyobb mennyiségekkel. Hajdú-Biharban, a megyeszékhely környékén és attól délre-délkeletre a 40–50 milliméteres hozam sem volt ritka. A bőséges csapadékra nagy szüksége volt a vegetációnak, hiszen a térségben április eleje óta nem hullott 5 millimétert meghaladó napi mennyiség, miközben a párolgás potenciális értéke már napi 3–6 millimétert tett ki. A hosszasan fennálló negatív vízmérleg következtében a szinte teljesen kiszáradt művelt talajréteg mostanra átmenetileg ismét szabadföldi vízkapacitásig telítődhetett, míg az 1 méteres szelvény vízdeficitje 60–80 milliméterről ismét 40–50 milliméter köré esett vissza.



A nyírségi homokvidékeken ennél is súlyosabb volt a vízhiány, arrafelé öntözés híján sokfelé szenvedtek a zsenge egyéves állományok mellett a fás szárú és egyéb évelő kultúrák is.

Egy-két hűvösebb nap

A nedves léghullám okozta néhány napos felhőzetnövekedés ellenére az átlagosnál 5–15 százalékkal magasabb napfényes óraszámot regisztráltunk. A csapadékos napok előtt és után általában csak a gomolyfelhőzet növekedett, de besugárzásból így sem volt hiány.

A hőmérséklet csúcsértéke általában 20–25 °C között alakult, csupán az egy-két borult, csapadékos napon mérséklődött 15–20 °C közé. Hajnalra még ekkor sem hűlt le igazán az idő, 10 foknál hűvösebbet csak elvétve mértünk az időszakban.

Jelentősen növekedett viszont a levegő páratartalma az elmúlt esők következményeként, így az ismét melegedő levegőben fokozódó fülledtségre és növekvő gombás, valamint baktériumos fertőzési nyomással érdemes számolni a legtöbb mezőgazdasági kultúrában.