2024. március 28. Csütörtök, Gedeon, Johanna.
 
Alkalmi munka: joghézag és kiskapuk áprilistólForrás: HVG
Utolsó módosítás: 2010-04-01 13:41:45
A feketefoglalkoztatás felszámolása érdekében tett erõfeszítések egyik jelentõs lépése az alkalmi munkavállói kiskönyv április elsejei eltörlése.

A kedvezményes adózású napszámozást kiváltó egyszerûsített foglalkoztatás szabályozása azonban hézagosra sikerült. Nem tûntek el teljesen a kiskapuk és a rendszer sem lett sokkal egyszerûbb, ugyanakkor a munkavállalók több juttatásra jogosultak az új rendszerben.

 

Az alkalmi munka a kormányzati adóbevételek sötét lova, de már csak néhány napig: népszerûségének legnagyobb átka az volt, hogy a „rendes” munkaviszonyok helyébe is ezt léptették az amúgy jóval több adó megfizetésére és adminisztrációra is hajlandó nagyobb vállalkozások is. Ezt jól mutatja, hogy 2009 elejére már egymillió kiskönyvet bocsátottak ki, de 31 431 ellenõrzésébõl majd 200 ezer, munkavállalót érintõ jogsértést állapított meg az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelõség (OMMF), ebbõl több mint 56 ezer esetben nem jelentették be a munkavállalót. A bejelentés nélkül foglalkoztatottak kétharmadánál az AM könyvvel trükközött a munkavállaló. Az alkalmi munka tehát alaposan „felhúzta” a munkaügyi felügyelõket, akik nem hiába követelték a rendszer megreformálását, a kiskapuk megszüntetését - mutat rá Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelõk Országos Szövetségének alelnöke.Bírságok feketemunka miatt


Amennyiben az AM-könyves jogsértõ foglalkoztatás feketemunkának minõsül, akkor a legszigorúbb bírságkategóriába tartozik: azaz egy fõt érintõ jogsértés esetén 30 ezer forinttól 3 millió forintig, több munkavállalót érintõ több jogsértés esetén 10 millió forintig büntethetõ a munkáltató. Az OMMF 2009-ben összesen több mint 5 milliárd forintnyi munkaügyi bírságot szabott ki. Arról azonban nincs adat, hogy ennek mekkora része esik a feketefoglalkoztatás és ezen belül az ennek minõsülõ AM-könyves visszaélések miatt kiszabott bírságösszegre.

A fele se tréfa

Április elsejétõl tehát az alkalmi munkavállalói kiskönyv helyett, 30 százalékos közteher megfizetése mellett egyszerûsített foglalkoztatás keretében dolgoztathatóak azok, akik a mindennapi élethez szükséges feltételek biztosítása érdekében végeznek háztartási munkát. Ilyenkor cég nem lehet a munkáltató és csak a családtagokat lehet „kiszolgálni”. Ugyanez vonatkozik a szállodai, idegenvezetõi tevékenységre, valamint az utazásszervezõi és utazásközvetítõi tevékenység kapcsán kifejtett idénymunkára is (a pontos fogalmat lásd a keretben). Továbbá  a 31 napos (évente legfeljebb 90 napos) növénytermesztési, erdõgazdálkodási, állattenyésztési, halászati idénymunkásokat, s idetartozhatnak még a csomagolók és az anyagmozgatók is ebbe a csoportba tartoznak. Szintén az egyszerûsített foglalkoztatás feltételei vonatkoznak az olyan alkalmi munkára, amely 5 egymást követõ, a hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és az éven belül legfeljebb kilencven naptári napig tart - de ebben az esetben a 30 százalékot nem kell megfizetni. Ez elsõ ránézésre jól hangzik ugyan, de a valóságban azt jelenti, hogy ilyen foglalkoztatés esetén a 30 százalék helyett a "hagyományos" foglalkoztatás feltételei szerint - vagyis 30 százaléknál többet - kell vonni a kifizetésekbõl. Ez leginkább az építõipart és a vendéglátást érintheti.
Fotó: MTI

Blanketta szerzõdés vagy jelenléti ív?

Nem mindig kötelezõ alkalmazni a törvényben elõírt blanketta szerzõdést, 5 napnál rövidebb munkavégzés esetén például - a bejelentési szabályok betartása mellett – elég kitölteni az újfajta jelenléti ívet is. A háztartási munka esetében viszont a blanketta szerzõdés mellett jelenléti ív már nem szükséges - hangsúlyozta Ruszin Zsolt. A növénytermesztési idénymunkánál viszon cifrább a szabály: a dolgozó kérheti, hogy legyen blanketta szerzõdés, de csak akkor kötelezõ, ha a munka több, mint 30 napra szól - tette hozzá.

Épeszû foglalkoztató az alelnök szerint nem fog az alkalmi munkásairól újfajta jelenléti ívet vezetni.  A jogszabály ugyanis ismét pongyola, nem derül ki, hogy miért volt szükség ilyen sejtelmes megfogalmazásra: „Ha a munkaszerzõdést nem kell írásba foglalni…”. Különösen úgy, hogy fõszabály szerint a blanketta szerzõdést kötelezõ írásba foglalni és a kivételek pedig simán kikerülhetõek. A kötelezõ esetekbõl pedig olyan sok van, hogy az alkalmi munkára vonatkozó „újfajta” jelenléti ív vezetése könnyedén kiiktatható. Ha a blanketta szerzõdést megkötik, akkor a jelenléti ív alkalmazása nem kötelezõ, bõven elég a jóval lazább munkaidõ-nyilvántartást vezetni, amit a Munka Törvénykönyve (Mt.) ír elõ.

Ennek pontos tartalmát, formáját a jogalkotó nem határozta meg, de 2006. január 1-jétõl követelmény, hogy a nyilvántartásnak naptári naponként a munka kezdõ és befejezõ idõpontját tartalmaznia kell. A bírósági gyakorlat szerint nem elég a jelenléti ívet az adott napra csak aláírnia a dolgozónak, hanem pontosan, naprakészen kell vezetni, be kell írni, hogy a munkavállaló mikor kezdte, mikor fejezte be a munkát. A jelenléti ív kiemelt szerepének jele, hogy önmagában is létrehozza a munkaviszonyt, de biztosítékként a munkáltató a jelenléti ív egy példányát a munkavégzés befejezésekor a munkavállalónak köteles átadni, a második példányt pedig az elévülési idõ végéig megõrizni. A jelenléti ívrõl a törvény kimondja, hogy szigorú számadású nyomtatvány, sõt az is következik belõle, hogy azt személyenként kell (kellene) vezetni.


Mit tartalmaz a jelenléti ív?

A kormány az említett rendeletében – talán azt gondolván, hogy a jelenléti ív vezetése minden esetben kötelezõ – kizárólag nyomdai úton tette elérhetõvé a nyomtatványt. A jelenléti ívnek tartalmaznia kell az APEH sorszámtartományt és magánnyugdíjpénztári tagságot is, ami a bevallások elkészítését és feldolgozását jelenõsen megkönnyíti majd. Ez utóbbit a törvényben nemcsak jelenléti ívbõl, de a blanketta szerzõdésbõl is kifelejtették. A jelenléti ív beszerzésérõl, megvásárlásáról szóló számlár is meg kell õrizni. Erre a nyomtatványforgalmazó nemcsak a sorszámtartományt, de a vásárló adószámát is rögzíti.


Mi változhat?

A munkáltató a foglalkoztatás megkezdése elõtt köteles bejelenteni az adóhatóságnak a munkaviszonnyal kapcsolatos adatokat. Csakhogy hiába felejti el a munkáltató bejelenteni az egyszerûsített foglalkoztatást, továbbra is csak a helyszíni ellenõrzésen derül majd ki a fekete foglalkoztatás ténye - mutat rá a szabályozás gyengeségére Viszló László, a hvg.hu munkajogásza.  A munkáltatók alapvetõ érdeke a költségek csökkentése, így várhatóan az eddig alkalmi munkaviszonyban állókat majd kiterelik a vállalkozói jogviszonyba - teszi hozzá. Ebben az esetben ugyanis a munkáltató a közterheket megússza, s nem szükséges betartania a munkavállalókat védõ garanciákat, például munkavédelmi elõírásokat. 

A megbízási szerzõdéssel vagy egyéni vállalkozóként dolgozó természetes személyek esetén - amennyiben felmerül a színlelt jogviszony lehetõsége - kevés az esély az átminõsítés elkerülésére. Az eddigi tapasztalatok szerint azonban a munkaügyi felügyelet tehetetlen azokkal szemben, akik társas vállalkozás keretében látják el az addig munkavállalóként végzett feladataikat. Ilyen cég esetében ugyanis a jogviszony átminõsítése problematikus. Az OMMF szerint azonban az ellenõrzés hatékonyságát növelheti a munkavállalók nyilatkozata, amelybõl szerzõdés vagy jelenléti ív hiányában is kiderül, ha esetleg a felek Mt. szerint munkaviszony létesítésében állapodtak meg, de a munkáltató a kedvezõbb adózású egyszerûsített foglalkoztatásra jelentette be.

Telefonos bejelentés: 10 perc

Az új rendszer elõnye lehet, hogy az alkalmi munkások - legyen szó bármelyik csoportról - nyugdíjra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra jogosultak. A munkáltató bejelentési kötelezettségének - a háztartási és a növénytermesztési idénymunka esetében - telefonon is eleget tehet a Kormányzati Ügyfél tájékoztató Központon keresztül. Július 1-jétõl pedig elég, ha sms-t küld. Ruszin Zsolt szerint azonban a hangalapú telefonos bejelentés nehezen vehetõ komolyan és összehasonlítva a közteherrel igencsak drága közigazgatási módszer. Mint mondta, hiába a szándék, hogy a visszaéléseket visszaszorítsák és a munkáltatók adminisztrációs terheit csökkentsék, ha a papír alapú adminisztrációnak a gyorsabb és naprakész ellenõrzést lehetõvé tevõ elektronikus bejelentési kötelezettséggel rosszul bánik a törvény.

A telefonba lediktálható adatsor szerinte tipikus PR-fogás, a lehetõség csak azoknak a leszerelésére lesz jó, akik azt hiszik, hogy az adatokról jobb beszélni, mint leírni. Megszakadhat a hívás, kérdéses a visszaigazolás és a téves adatok kiszûrése miatt pedig a bediktált információkat azonnal ellenõrizni kell. Elõször a telefonáló saját magát kell, hogy azonosítsa (név, születési idõ, adóazonosító jel és TAJ), aztán jöhet a bejelentés. A bejelentésben végig kell menni az APEH nyomtatvány összes rovatán, még akkor is, ha azt éppen a háztartási munka esetében nem is kötelezõ blanketta szerzõdést kötni, így például a várható munkaidõ se biztos, hogy elõre megmondható. Elõre láthatóan 10 perc szükséges a bejelentéshez a telefon felemelésétõl számítva.

Nem az AM-könyv eltörlése az egyetlen lépés mostanában a feketemunka visszaszorítására. Az OMMF új intézkedési hatásköre lehetõvé teszi a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban jogalap nélkül részesülõkkel szembeni hatékonyabb fellépést - hangsúlyozták a sajtóosztályon. Abban az esetben ugyanis, ha a munkaügyi ellenõrzés során a hatóság tudomására jut, hogy az ellenõrzés alá vont munkavállaló rokkantsági, illetve baleseti rokkantsági nyugellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesül, errõl a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet is tájékoztatja.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!