Megélhetési költségekre tavaly egy személynek átlagosan napi 2763 forint állt rendelkezésére Magyarországon – derül ki a KSH-nak a háztartások fogyasztásáról kiadott friss adataiból. Ez az európai mércével elég szerény – nem egészen napi 9 eurónak megfelelő – összeg reálértéken számolva 5,1 százalékkal volt több a 2016-ban regisztrált hasonló summánál. Két éve a háztartások fogyasztásának értéke egyébként még csak 2,9 százalékkal emelkedett, igaz, a 2015-ben regisztrált 8,9 százalékos növekedés után. Volt persze honnan felkapaszkodni, hiszen 2014 előtt hét-nyolc éven át folyamatosan stagnált, sőt csökkent a fogyasztás. A négy éve elindult konszolidáció eleinte sokfelé még szinte csak azt tette lehetővé, hogy a családok egy része újra elég melegen tarthassa a lakását.
MTI / Szigetváry Zsolt 

A lakossági fogyasztás múlt évi növekedése elsősorban az üdülésre és az utazásra, valamint a vendéglátóipari szolgáltatások némiképp gyakoribb igénybevételére adott lehetőséget sokaknak. Az efféle „jóléti” kiadások összege tavaly reálértéken 9,7 százalékkal emelkedett. Az életminőség szolid mértékű javulásáról látszik árulkodni az is, hogy a lakásfenntartási és -karbantartási kiadások hasonló arányban bővültek. Úgy tűnik, a lakosság egy része sok év után megengedhette magának például ingatlanja kifestésének a „luxusát”, vagy belevághatott bizonyos felújítási munkákba.

A háztartások rezsije az utóbbi időben ugyancsak sokfelé módosult. A szilárd tüzelőanyagoknak az előző évtizedben bekövetkezett felfutását ellenkező irányú folyamat követte. A szén, a brikett és a tűzifa árának emelkedése miatt az utóbbi időben jó néhányan vissza- vagy áttértek a földgázfűtésre, minthogy ott a díj csaknem a negyedével mérséklődött fél évtized alatt.


A családi kasszákból a legnagyobb összeg tavaly is az élelmiszerekre ment el, ideértve az alkoholmentes italokat is. Az e kategóriába tartozó árucikkek a háztartások összes kiadásának több mint a negyedét – 27,1 százalékát – emésztette fel 2017-ben. A legtöbbet a húsra költi a magyar: a havi átlagosan 22,5 ezer forintnyi élelmiszercechen belül 6216 forint ment el tavaly sertés-, marha- és baromfihúsra, illetve húskészítményekre. Az utóbbi tételek többet visznek el általában a család havi költségvetéséből, mint amennyibe az összes zöldségféle (2449 Ft/fő/hó), a tejtermékek (1407 Ft) és a zsiradékok (918 Ft) együttesen kerülnek. A tavalyi életszínvonal-javulás úgy ment végbe itthon, hogy közben az egyik legolcsóbb népélelmezési cikknek számító burgonya fogyasztása jelentősen (8,3 százalékkal) bővült, míg a répa- és a salátafélék, s a más egyéb vetemények iránt csökkent a kereslet – nyilván az emelkedő árak miatt. A hétköznapok megédesítésére (cukorra, mézre, csokoládéra) mindeközben naponta átlagosan 46 forintot, egész évben pedig 16,6 ezer forintot áldozott tavaly – egy főre vetítve – a népesség. Ez az összeg azonban csak a vásárolt és otthon felhasznált édes élelmiszerekre vonatkozik, a cukrászdákban fogyasztott süteményekre például már nem.


A családi költségvetéseket a KSH szerint az előző esztendőben végül is nagyobb mértékben terhelték meg a szeszes italokra és dohányárukra (3,6 százalék) költött összegek, mint a ruhaneműkre és lábbelikre (3,3) fordított pénzek. A háztartások egészségügyi kiadásai az otthoni büdzséket 4,7 százalékkal csapolták meg, ami fejenként és havonta 3874 forintot jelent. Ennek a pénznek közel a 60 százalékát gyógyszerekre, 15 százalékát pedig vitaminokra, gyógykészítményekre költöttük. További 10-10 százaléknyi részt szemüvegre, kontaktlencsére és más egészségügyi segédeszközökre, illetve orvosi és fogorvosi ellátásra fordított az átlag magyar. Hálapénzként az összes egészségügyi kiadás 3,9 százalékát csúsztatták oda a megfelelő személynek az emberek, ez a tétel a KSH szerint nem volt több havi 160 forintnál fejenként. Egy korábbi vizsgálatból viszont kiderült, hogy a ténylegesen paraszolvenciát adó személyek esetében a szóban forgó összeg 6-7 ezer forint körül van havonta.