Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki kamatdöntése miatt például eleve idegesek voltak a befektetők, erre Pleschinger Gyula, a Monetáris Tanács tagja a Reutersnek arról nyilatkozott, hogy nincs ok visszavenni a lazaságból, vagyis az MNB továbbra is laza monetáris politikát folytathat.

A magyar jegybank és a magyar kormány szerint a forintgyengülés csak átmeneti, nincs ok a szigorításra. Pedig több jel is arra mutat, hogy az MNB előbb-utóbb kénytelen lehet némileg szigorítani a nemzetközi helyzet hatására.

A forintgyengülést és a hozamnövekedést ugyanis túlnyomó részt külföldön szárba szökkent folyamatok okozzák, amelyek hosszabb távon is meghatározónak bizonyulhatnak:
■
elkezdett kamatot emelni az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, aminek hatására most ott tartunk, hogy már nem csak a feltörekvő országok körében számít kirívóan alacsonynak a magyar állampapír hozama, de egyes időtávokon már a jóval biztonságosabb amerikai kötvények is jobb befektetést jelentenek.
■
emellett előfordulhat, hogy az inflációs környezet megváltozik, és például az olajárak emelkedése miatt (amelyet az OPEC törekvései mellett az USA-Irán konfliktus is fűt) beindul a drágulás.
■
további félelem a piacokon, hogy hamarosan véget érhet az EKB eszközvásárlási programja.

Az egyes feltörekvő országokban jelentkező válságtünetek, az amerikai kamatemelés és más fejlett országok hozamkörnyezetének normalizálása már mostanra kisebb sokkot okozott a feltörekvőknél, sok befektető elkezdte átvinni a pénzét a fejlett piacokra.

Az MNB és a kormány szerint azonban egyelőre nincs szükség beavatkozásra, bár azt Varga Mihály pénzügyminiszter is megjegyezte, hogy élénken figyelik a piaci fejleményeket. A jegybank legutóbb nem nyúlt az alapkamathoz, a döntés indoklásában azt hangsúlyozták, hogy "a jelenlegi volatilis pénzügyi piaci környezetben a magyar gazdaságot változatlanul stabil fundamentumok jellemzik, külső adóssága jelentősen csökkent, finanszírozási képessége továbbra is magas".

Varga Mihály
Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Az MNB szerint a fiskális folyamatok fenntarthatóak: a költségvetés hiánya alacsony, a GDP-arányos államadósság zsugorodik a devizaadósság arányának jelentős csökkenése mellett. A Monetáris Tanács szerint az inflációs cél fenntartható elérése 2019 közepére várható, de ehhez az alapkamat, valamint a laza rövid és hosszú oldali monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges, ezért sem nyúlnak az alapkamathoz.

Bár a jegybanki nyereségesség nem lehet szempont a kamatdöntésnél, de a gyenge forint éppenséggel nem jön rosszul az MNB-nek, tavaly a gyengülő forint 60 milliárd pluszt hozott nekik.