Akadnak olyan gazdák, akik kevesebbet tudnak termelni, mivel nincs ember, aki betakarítsa a termést. Legfőképpen a nyári és az őszi időszakban a legnehezebb a mezőgazdászok dolga, hiszen akkor lenne a legnagyobb szükség a plusz munkaerőre. Míg évekkel ezelőtt könnyű volt idénymunkást szerezni, addig ma már a napi 5-10 ezer forintos bér sem elég vonzó. Még a szomszédos megyéből is könnyebb idecsábítani az alkalmi munkásokat, mint helyben találni. Néhány éve Romániából is érkeztek több alkalommal, azonban most már nem jellemző az, hogy ide jöjjenek idénymunkára, így a csökkenő igényt sem tudják már kielégíteni.

A megkérdezett gazdálkodók szerint a közmunkaprogramban részt vevőket még az sem motiválja, hogy több pénzt kapnának. A probléma egy másik okának azt tekintették, hogy egyre több a gyár, amelyek hosszú távra is állást tudnak adni, nem csak az év bizonyos időszakában.
Szabolcsiak dolgoznak

– A környéken egyszerűen alig találunk valakit, aki hajlandó lenne idénymunkát végezni, pedig véleményem szerint a fizetés is elég vonzó – fejtette ki Bódi László, a Tedej Rt. ügyvezetője. – Attól függően, hogy ki milyen munkafolyamatban vesz részt, a fizetések természetesen változóak. Ahol nem lehet teljesítmény alapján fizetni, ott órabérben fizetjük a munkásokat. Ha a teljesítmény alapján tudjuk mérni a munkát, például a gyümölcsszedést, akkor 5 és 10 ezer forint között mozognak a bérek. A környékről jelenleg alig találunk embert, Szabolcs-Szatmár Megyéből, Tiszavasváriból buszokkal szállítjuk az idénymunkásaink nagy részét, ezen felül szükség esetén kedvezményesen tudjuk étkeztetni őket – hangsúlyozta.

Az ügyvezető elmondta, régebben többen mentek el idénymunkára, sokkal egyszerűbb volt embert találni. Hangsúlyozta, náluk jelenleg nyolcvanan foglalatoskodnak ekképpen, nagyobb részük most a cseresznye- és a meggyszedésben segédkezik. Ősszel, az almaszedéskor több emberre lesz szükségük, de nem tudják még, hogyan oldják meg.
Helyben nincs senki

Katona Csabának virágkertészete van Monostorpályiban, ahol munkaerő híján csak a családja és néhány alkalmazott dolgozik. Mivel a kertészetben állandó munkát nem tudnak mindenkinek adni, így leginkább a tavaszi és az őszi időszakban van létszámhiány. Elmondása szerint a település környékén senki nem akar idénymunkára menni, pedig sok gazdaságban elkelne a segítség. Viszont azok, akik dolgozni akarnak, inkább elmennek egy gyárba, ahol biztos állásuk van.

– Évtizedek óta kiváló növényeket termesztünk, folyamatosan fejlesztünk, így évről évre egyre nagyobb az igény rájuk. Az idénymunkások hiányát már régen észleltük, ezért fejlesztéseink a munkaerő kiváltására irányultak, modernizálódtunk. A megrendelések kiszolgálása azonban kézi erőt igényel, amit idénymunkásokkal tudnánk kielégíteni. Akár több embernek is tudnék efféle feladatot adni, de hiába ajánlunk jó bért, ami több lenne, mint amit közmunkásként megkeresnek, akkor sem jönnek. Igaz, a mezőgazdasági teendők nem könnyűek, de valakinek ezt is el kell végeznie. Az utóbbi időben beruházás maradt már el munkaerőhiány miatt – fejtette ki.
Romániából sem jellemző

Egy másik, Monostorpályiban élő vállalkozó hozzátette, régebben sokkal könnyebb volt idénymunkást találni, ma már helyben senki nem vállalkozik rá, a szomszédos településről tud embert szerezni, ha szükséges. Sokan közmunkában vannak, azok pedig, akik nem szeretnének dolgozni, idénymunkára sem mennek el.

Egy létavértesi növénytermesztő is arra panaszkodott, hogy nagyon nehezen kap idénymunkást. Neki a betakarítások idején, legfőképpen az augusztusi időszakban lenne szüksége a pluszmunkaerőre. Elmondta, tavaly hiába volt négy környékbeli településről is dolgozója, úgy is kevesen voltak.
Egész évben kellenének

– Akik elköteleződnek mellettünk, azoknak sokszor májustól egészen novemberig tudunk alkalmi munkát adni, némely esetben a törvényileg megengedett maximumot is ledolgozhatják. Amennyiben az időjárás engedi, már januárban is szükséges az idénymunkás, hiszen a gyümölcsösben a fákat metszeni kell. Szinte egész évben lenne dolog, és a dolgozók kéréseit is igyekszünk szem előtt tartani, így ha kell, akkor hetente vagy kéthetente fizetjük őket, nem csak egy hónapban egyszer, mint az állandóaknak – foglalta össze a gondot Bódi László.