A miniszterek fizetéséről mostanáig a 2010-es, központi államigazgatási szervekről szóló törvény rendelkezett. Ennek értelmében egy miniszter alapbérként a mindenkori köztisztviselői illetmény 15,6-szorosát kapta, ez 2018-ban 602 940 forint volt, amihez még járt 50 százaléknyi kiegészítés és 65 százaléknyi pótlék. Így összesen 1 296 321 forint jön ki (ha a miniszterelnök nem csökkenti az alapilletmény összegét 20 százalékkal, amihez egyébként joga van).

A Varga Mihály által kedden benyújtott törvényjavaslat viszont felülírná a miniszteri fizetések meghatározásáról szóló szabályt úgy, hogy a miniszterelnök a 2010-es törvényben meghatározott javadalmazásra vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg a számukra. A jogszabálytervezetben az áll,

a személyi illetmény havi összege nem haladhatja meg a miniszter által irányított vagy felügyelt központi államigazgatási szerv, központi államigazgatási szervnek nem minősülő költségvetési szerv, illetve a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság által ugyanazon személynek a tárgyévet megelőző évben kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint munkaviszonyból származó jövedelemnek minősülő, legnagyobb éves jövedelem egytizenkettedét.

Eszerint tehát a miniszter akár akkora fizetést is kaphat, mint az alá tartozó legnagyobb állami vállalat vagy költségvetési szerv legjobban fizetett dolgozója. A törvényjavaslat ugyanakkor kiköti, hogy ha így állapítják meg a kormánytag fizetését, akkor pótlék, kiegészítés már nem adható neki pluszban.

Az állami cégeknél a vezetők egyáltalán nem keresnek rosszul, az elmúlt néhány évben több körben meredeken emelkedett is a bérük, ennek következtében a legnagyobbaknál 3-5 millió forintot is kaphat havonta (tavalyi gyűjtésünket a témában itt találja).

A Magyar Posta, a máv, az mvm és a Magyar Fejlesztési Bank feje például 5 millió forintos fizetéssel rendelkezik, ha életbe lép az új törvény, a cégekért felelős miniszterek is ugyanennyit kaphatnak majd.

A legtöbb állami óriáscég régebben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozott, az új kormánystruktúrában már Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter felel értük. A törvényjavaslat abból a szempontból is érdekes helyzetet eredményez, hogy a hatására jelentős fizetésbeli különbségek alakulhatnak ki a kormánytagok között attól függően, milyen állami cégek tartoznak a minisztériumukhoz.