Ahogy arról írtunk már korábban, a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem, csak az annak három alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes közteher-fizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint a SZÉP-kártyán található három - turizmus, vendéglátás, szabadidő - zseb mellé kellene kialakítani az élelmiszer- és a tanszervásárlási alrendszert.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint ha a kormánynak fontos a családok támogatása, akkor számára nem világos, hogy miért vezetik ki az iskolakezdési támogatást a cafeteria rendszerből, illetve ha fontos a kormánynak az országhatáron belüli munkaerő mobilitása, akkor miért szűnik meg az albérleti és a lakhatási támogatás kedvezményes adóztatása?

Az ülésen tárgyaltak arról is, hogy a Varga Mihály pénzügyminiszter által beterjesztett adótörvények értelmében 2019-ben megszűnik az 55 éven felüliek foglalkoztatásának támogatása. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke az 55 éven felüliek foglalkoztatási támogatásának megszűnéséről megjegyezte, a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselői közösen kérték a kormányt, hogy készüljön modellszámítás a tervezett intézkedés hatásairól, hiszen az egyet jelent a munkahelyvédelmi akcióterv átalakításával.

Az akciótervnek köszönhetően többek között a 25 év alatti, a tartósan munkanélküli és az 55 év feletti munkavállalók alkalmazásakor is járulékkedvezményben részesülnek a munkaadók. Ezért is fontos, hogy a szociális partnerek tisztán lássák, a járulékkedvezmény kivezetése hogyan hat az 55 év felettiek foglalkoztatására és milyen többletköltséggel jár a munkaadóknak a korosztályba tartozók foglalkoztatása.

Dávid Ferenc elmondta, a lépést a kormány képviselői azzal indokolták, hogy megváltozott a munkaerőpiaci helyzet, így ők már nem tartoznak a veszélyeztetett korcsoportba. A VOSZ főtitkára azonban felhívta a figyelmet azokra a vállalkozásokra, ahol a dolgozók többsége 55-64 év közötti, így foglalkoztatásuk jövőre jelentős többletköltséggel jár. A kérdéssel ráadásul szerinte azért is foglalkozni kell, mert Magyarországon 400 ezer 55-64 év közti munkavállaló dolgozik.

Tárgyaltak a szochóról is, mivel csökkentése nem került bele az adótörvényekbe. Annak ugyanis feltétele, hogy idén 6 százalékpontos reálkereset emelkedés valósuljon meg a versenyszférában. Ebből következően a VOSZ főtitkára azt a kérdést tette fel, mi lesz, ha 2019. január 1-től lesz minimálbér emelés de nem lesz szocho-csökkentés?