2018. augusztus 16. Csütörtök, Ábrahám.
 
Ékszereket, sírokat, gödröket találtak az épülő M4-es alattForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2018-06-30 17:44:06
Címkék: Bihari hírek
Gazdag régészeti lelőhelyeket rejt a föld a leendő M4-es autópálya nyomvonalában.

Jól halad az M4-es autópálya építése megyénk délkeleti részén, Berettyóújfalu és a román határ (Nagykereki) között.
Amikor péntek délelőtt ott jártunk, a nyomvonalon földet, kavicsot szállító hatalmas teherautókat, kisebb-nagyobb tolólapos járműveket láttunk. A legtöbb helyen már leszedték a humuszt és a közeli bihari hegyekből hozott követ terítik. Az építőanyagot és a földet néhol dombokba halmozták össze.
Nemcsak az útépítők, hanem a régészek is serénykednek a sztráda nyomvonalán. Szeverényi Vajk, a Déri Múzeum régész-muzeológusa, tárvezetője elmondta: az M4-es autópálya építéséhez kapcsolódva összesen 28 hektáron folyik ásatás. A munkák 2015-ben kezdődtek, majd 2017-ben folytatódtak és idén befejeződnek. Eddig 17 régész dolgozott a területen, régészként 2-3 technikussal és 10-20-30 bontómunkással.
Több olyan települést tártak fel, amelyeket a legkorábbi újkőkortól a középkorig laktak.

Szeverényi Vajk arra a kérdésünkre, hogyan határozták meg azokat a helyszíneket, ahol érdemes ásni az M4-es autópálya építése előtt, azt válaszolta, hogy először terepbejárásokat végeznek a nyomvonalon. A lelőhelyeken legtöbbször ugyanis találhatók a felszínen leletek, ezek alapján azonosítják azok kiterjedését és korát.

Ásatás az M4-es autópálya nyomvonalán | Fotó: Derencsényi István

Fémkeresős kutatást, illetve geofizikai (magnetométeres) felmérést is végeznek, amelyek „láthatóvá teszik” a föld alatt lévő beásásokat, régészeti objektumokat (gödröket, házak alapjait, cölöplyukakat, tűzhelyek, kemencék nyomait). Ezután kis felületeken próbafeltárást végeznek.

Aranyékszer, obszidián

Az összesítés szerint minden, az új autópálya nyomvonalába eső lelőhelyen rengeteg a lelet és a régészeti jelenség. Több olyan települést tártak fel, amelyeket a legkorábbi újkőkortól (időszámításunk előtt körülbelül 5800-tól) a középkorig laktak. Sok helyen kerültek elő például a rézkorból, a római császárkorból, az avar korból származó sírok, temetők.

Sírokat is feltártak | Fotó: Derencsényi István

Kiemelkedőnek minősül az a rézkori lelet, mely több száz, néhány milliméteres aranyékszer darabból áll. Tucatnyi – ritkaságnak számító – újkőkori obszidiángumót (vulkáni kőzet) is találtak. Ebből egy gyermekfej, a többi ököl méretű, melyeket még kőeszközzé való formálásuk előtt valamiért eltemettek.

Sok ezer éve lakott helyek

Az egyik legnagyobb ásatás Bojt község közelében zajlik ezekben a napokban, ahol pénteken csaknem húszan serénykedtek. Wieszner Balázs, a Déri Múzeum régész technikusa az egyik kutatógödör mellett állva arról beszélt lapunknak, hogy ott csaknem 1 hektáron folyik a munka. Eddig egyebek mellett kora avarkori temetőre, benne hat sírra, csontvázakra és a mellettük elhelyezett áldozati állatok maradványaira leltek. A korai bronzkori eredetű gödrökben, árkokban a Makó-kultúrához tartozó leletanyagra bukkantak. Arra következtetnek, hogy ott valószínűleg a terepszintre épített fa szerkezetű, vagy agyag tapasztásos házak állhattak, melyeknek nem maradt régészeti nyoma, mert azokat nem vájták bele az altalajba. A neolitikumból származó gödör és árok is előkerült.

Fotó: Derencsényi István

Azt is megtudtuk, hogy az M4-es területéről származó leleteket a Déri Múzeumba szállítják, ahol restaurálják, majd később egy kiállítás keretében a nagyközönségnek is bemutatják.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!