2018. november 18. Vasárnap, Jenő.
 
Harmadával többet költünk munkanélküli segélyre jövőre – semmi jóra ne számítsunkForrás: hvg.hu
Utolsó módosítás: 2018-07-03 17:44:32
Címkék: Bihari hírek
75 milliárd forint jutna jövőre az álláskeresési járadékra az idei 55 milliárd helyett. A több mint egyharmados növekedésre a legvalószínűbb magyarázat a közszférában történő jövő évi leépítések.

Több mint 36 százalékos növekedést irányoz elő a kormány költségvetési javaslata az álláskeresési ellátásokra. Néhány százalékos növekedést indokolna a tény, hogy a minimálbér növekedésével minden évben nő az álláskeresési járadék maximális összege is. Tavaly ez mindösszesen hárommilliárdos emelkedést jelentett, úgyhogy ez a hatás aligha magyarázza meg teljesen a tervezett húszmilliárdos növekedést.

A változás okáról megkérdeztük a Pénzügyminisztériumot, a tárca azonban – vélhetően – nem akarta elvenni a válaszadással a rejtvényfejtés örömét. A feladvány azonban nem annyira fogós, a lehetséges okok mellé különböző valószínűségek rendelhetők – a legvalószínűbb lehetőség a közszféra leépítése, meg fogjuk látni, miért.

Lássuk tehát valószínűségi sorrendben a lehetőségeket.

1. A munkanélküliek számára kedvezőbbé alakítják a munkanélküli ellátások rendszerét. Nő az ellátási idő és/vagy emelkedik az ellátások összege és/vagy kevésbé lesz szigorú a jogosultság megállapítása

Akit ledobnának ma Magyarországra ejtőernyővel mindenfajta hazai közéleti ismeret nélkül, minden bizonnyal ezt a lehetőséget találná a legvalószínűbbnek. Különösen, miután megtudná, hogy az egész Európai Unióban Magyarországon a legrövidebb a munkanélküli segély maximális időtartama. S csak még biztosabbá válna ebben, ha valaki a fülébe súgná, hogy az Európai Bizottság is azt javasolta a kormánynak, legyen hosszabb a segély időtartama, mert ennyi idő alatt a szakképzett munkák piacán nem lehet elhelyezkedni. A túlontúl rövid időtartam pedig a munkaerőpiac hatékony működését gátolja, ami a vállalatok működését is nehezíti. Ezen a ponton már biztos lenne az igazában az ejtőernyővel ledobott emberünk.

Mi azonban, akik már huzamosabb ideje Magyarországon élünk, pontosan tudjuk, hogy nagyobbat nem is tévedhetne. Ennek a lehetősége a nullához közelít. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis a rekordrövidségű munkanélküli segélyt az új, munkaalapú társadalom egyik vívmányának tartja, amely visszatereli az embereket a munkába, hiszen a jóléti társadalomnak immár vége – ezt részletesen kifejtette például ebben az OECD-gyűlésen tartott beszédében.
AFP / Leon Neal 

2. A kormány olyannyira aggódik egy lehetséges válság miatt, hogy puszta óvatosságból felültervezte a számot

Az első lehetőségnél ez valamivel valószerűbben hangzana, ha a kormány nem 4,1 százalékos GDP-növekedéssel számolna jövőre. Márpedig ilyen növekedési tervek mellett aligha számít kormány elbocsátási hullámra versenyszférában.

3. Nagy elbocsátások lesznek jövőre a közszférában

Miután minden más lehetőséget kizártunk, s a napokban kiderült, hogy a kormány létszámstopot vezetett be a közigazgatásban, ráadásul a közszféra leépítéséről szóló terveket a kormány korábban is hangoztatott – erősen valószínűnek tűnik e harmadik lehetőség.

E gyanúnkat Boros Péternével, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnökével is megosztottuk, aki azonban azt mondta, nem lát összefüggést a szóban forgó költségvetési sor és közszférával való kapcsolatos kormányzati tervek között. Boros Péterné hangsúlyozta, jelenleg nem is állnak a kormány rendelkezésére az adatok, amelyek alapján általános döntéseket hozhatna a közszféra foglalkoztatásáról. A szakszervezeti vezető szerint a létszámstopot azért vezethette be a kormány, hogy áttekinthesse a helyzetet. Ennek eredménye akár az is lehet szerinte, hogy bővülni fog a foglalkoztatás a közigazgatásban, hiszen jelenleg munkaerőhiánnyal küszködnek.

Eddigi leépítések: lopakodás és rulettkerék


A szakszervezeti vezető derűlátását ugyanakkor nem támasztják alá a kormány eddigi, közszférával kapcsolatos döntései. Még mindig érvényben van az a 1700/2012. (XII. 29.) számú kormányhatározat, amely szerint a közszférában a nyugdíjazottak helyére „közalkalmazottak, kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők álláshelyeinek betöltésére közalkalmazotti, kormányzati szolgálati jogviszony nem létesíthető, és a feladat ellátására megbízási vagy vállalkozási szerződés nem köthető”).

E határozatnak a következményei – amint arra Boros Péterné is rámutatott – rosszabbak, mint a fűnyíró elvű leépítésé, hiszen így lényegében a véletlenen múlik, mely intézményeknél, s azokon belül mely osztályokon szűnnek meg álláshelyek. Emellett egyéb, a sajtóban nem bejelentett, „lopakodó” leépítések is történtek a közszférában, sok esetben a leépítetteket közmunkásként foglalkoztatták vissza.
Túry Gergely 

Oly módon is csökkentették a közszféra méretét, hogy egyes intézményeket nonprofit cégek alá szerveztek be – erre az Abcúg mutatott rá egyik cikkében. A Magyar Állami Operaház főigazgatója, Ókovács Szilveszter is egyébként az Operaház gazdasági társasággá átalakításával fenyegette az alkalmazottakat, egy interjúban arról beszélt, hogy sztrájk esetén a gazdasági társasággá átalakulást javasolja a miniszternek, s ebben a formában már három hónap alatt lezavarható egy csoportos létszámleépítés.

Hétfőn az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) arra a sajtóhírre, hogy a mentőknél létszámstop van, cáfolta az értesülést, ugyanakkor a létszámstop céljáról is információval szolgált: ”az intézkedés célja, hogy a bürokrácia ne növekedjen, hatékony és olcsó államot teremtsünk meg”.

Mindezek tükrében erősen valószínűnek tűnik, hogy a kormány leépítésekben gondolkodik, bármekkora gondot is okozzon is a közigazgatásban a munkaerőhiány. A maradók valószínűleg nagyobb bérre számíthatnak, hiszen Varga Mihály belengette már, hogy a kormánytisztviselői és köztisztviselői bérrendezés lehetőségéről ősszel dönt a kormány.
MTI / Szigetváry Zsolt 

Nem segítene a versenyszférán

Ennek ideológiája jó eséllyel a takarékos állam megteremtése mellett az lesz, hogy a versenyszféra munkaerőhiánya fölszívja majd az elbocsátott közhivatalnokokat. A munkaerőhiány azonban összetettebb probléma annál, mint ahogy a kormány tálalja, s legkevésbé közszférabeli elbocsátásokkal lehet rajta segíteni. Erre azok az aktív munkaerő-piaci eszközök lennének valók, amelyeket a kormány leépített: átképzés, mobilitási támogatás stb.

Munkaerőhiány ugyan is valóban van, de csak helyenként és ágazatonként  – és mindez egyszerre van jelen a hazai alulfoglalkoztatottsággal. A magyar foglalkoztatási arány ugyanis az uniós átlag alatt van még a közmunkásokkal és a külföldön dolgozókkal együtt számítva is. Hogy Budapesten nem találni kőművest, villanyszerelőt vagy burkolót, az nem azt jelenti, hogy itt a teljes foglalkoztatottság. Ez olyan, mint azt mondani,hogy mivel annyian vannak a plázákban, hogy nem találni parkolóhelyet, ez azt jelenti, hogy felszámoltuk a szegénységet. Míg az EU foglalkoztatottság átlaga 72,2 %, addig a hazai foglalkoztatottsági átlag (közmunkásokkal és magyar háztartással rendelkező külföldön dolgozókkal együtt számítva) 68,8 %.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!