2018. szeptember 22. Szombat, Móric.
 
Lex reptér: törvény, ami az egész magyar gazdaságot veszélyeztetiForrás: index.hu
Utolsó módosítás: 2018-07-09 10:41:51
Címkék: Bihari hírek
A politika sokszor alkalmaz testreszabott jogalkotást. Nem szép dolog, de olyanra még nem nagyon volt példa, hogy egyetlen ad hoc ügy kezelése miatt a gazdaság egy fontos jogintézményét, a felszámolást veszélyeztetnék a képviselők.

Magyarországon éppen zajlik a 2019-es költségvetés vitája, ennek a farvizén pedig egy egészen furcsa törvénymódosítás is esélyt kaphat.

ha valakinek már jogerősen elrendelik a felszámolását, de kifizeti a vitatott számlát, akkor megszűnik ellene a felszámolási eljárás.

Az Országgyűlés előtt fekvő javaslat látszólag egy pozitív, a cégek továbbélését segítő újítás. Valójában azonban nem az, hanem

teljesen kiüresíti a felszámolási eljárások hazai intézményét

jelentősen rombolja az üzleti bizalmat

a tisztességes vállalkozásokat sújtja

és óriási előnyt ad a számlákat nem fizetőknek.
Kivéve a gyevi bírót

Magyarországot sokszor éri az a vád, hogy az országban nem a törvényeknek van hatalma, hanem a hatalomnak vannak törvényei. Ismerjük ezeket a sztorikat, megváltozik egy közterületi reklámcég tulajdonosa, és amint NER-közeli lesz a cég, számára kedvezően változik a közterületi hirdetés szabályozása.

Ha valami ad hoc helyzet alakul ki, pillanatok alatt elkészülnek a testreszabott jogszabályok: lex Mol, lex CEU, lex Patyi.

A jelenlegi költségvetési törvény vitájában azonban felbukkan egy olyan törvénymódosítási terv, amelynek tényleg egészen extra következményei is lehetnek, a politikai mintha szeretné kiüresíteni a felszámolási eljárásokban eddig meglevő elrettentő, vagy szankcionáló elemet.
Mi a felszámolások célja?

Felszámolásokról írni nem hálás, nem olvasóbarát feladat, nem is merülnénk el a részletekben.

Mindenesetre, ha egy gazdasági társaság nem hajlandó, vagy nem képes kifizetni a beszállítói jogos számláit, vagyis a valós gazdasági teljesítés után befogad, nem vitat bizonyos számlákat, de azokat nem rendezi, akkor a beszállító bizonyos felszólítási rend után felszámolási eljárást kezdeményezhet a cég ellen.

Ha ez megindul, akkor a cégnek még mindig van lehetősége a felszámolási eljárás egyes szakaszaiban fizetni, erre az ügyet tárgyaló bíró is felszólítja, de ha ezek után sem fizet, sokat kockáztat, mert az adós fizetésképtelenségét megállapító jogerős végzéssel párhuzamosan elrendelik a felszámolását is.
Csak hitelezői jóváhagyással

Ha pedig ez a végzés megszületik, akkor az adós csak akkor kerülheti el a jogutód nélküli megszűnést (a felszámolást), ha kifizeti a hitelezőnek az érintett számlát és a hitelező is hozzájárul az eljárás megszüntetéséhez.

Ennek az az oka, hogy a hitelezőnek többféle ki nem fizetett számlája is lehet, de az is lehet, hogy ő valójában további hitelezők érdekeit is képviseli. Vagyis az adós sokat kockáztat azzal, ha a jogerős végzésig húzza a nemfizetést, és csak amikor már nagyon szorul a hurok, amikor a bíróság is a hitelezőnek adott igazat, akkor fizeti ki az érintett számlát.

A Parlament előtt fekvő javaslat elfogadásával éppen ezt a tisztességtelen magatartást legalizálnák.
Vita a reptéren

A vicc az, hogy a jogszabály-változtatás mögött egy teljesen konkrét vita állhat. Ezzel menekülhetne meg a felszámolás elől, a 2012-ben bedőlt Malév egyik utódcége, a Malév Ground Handling (GH) Zrt. A földi kiszolgálást végző állami vállalat a cégadatok szerint súlyos anyagi helyzetben van, a milliárdos állami tőkesegítség ellenére adósságai és jogvitái vannak.

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

A történet hosszú és szövevényes, de a lényeg röviden az, hogy az Ítélőtábla néhány hete jogerősen megállapította a cég fizetésképtelenségét és elrendelte a társaság felszámolási eljárásának a megkezdését.

Amint a Malév GH ezt megtudta, gyorsan kifizetette a tartozását a Budport Kft. nevű versenytársának, amely az eljárást kezdeményezte, csakhogy az nem engedte ki a felszámolási eljárásból, mert egyéb követelései is vannak az adóssal szemben.

Különös jogi helyzet alakult ki, mert a hitelező engedélye nélkül a Fővárosi Törvényszék mégis megszüntette a felszámolási eljárást, és így életben tartotta az egyébként évek óta sok százmillió forint veszteséget felhalmozó állami céget. A Budport Kft. a megszüntető végzés ellen fellebbezett.

Nagyon úgy tűnik, hogy a politika, egy félresikerült jogszabály-módosítással kíván egérutat adni a Malév-utódcégnek.
Jogi ötletbörze

Az állam, vagyis a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ugyanis tavaly ősszel milliárdokat pumpált a Malév GH-ba, és rendkívül kínos lett volna az MNV vezetőinek, ha a cég néhány hónappal a tulajdonosi tőkejuttatás után felszámolás alá kerülne. Ezt próbálhatták valakik egészen furcsa eszközökkel megelőzni.

Jó eséllyel maga a Fidesz vezetése sem tudja, hogy mit akarhattak lenyomni a kormány és a képviselői torkán. Jelenleg ugyanis éppen a 2019. évi költségvetési törvény van a Parlament napirendjén.

Június 19-én Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes volt a benyújtó és Varga Mihály pénzügyminiszter az előadó, mindenesetre megérkezett a törvényjavaslat, amelyben egy jogtechnikai csoda látszódott.

A költségvetési törvénybe bekerült egy javaslat, amely szerint a csődtörvényt is módosítani kell.

Csakhogy a módosításnak az égvilágon semmi értelme nem volt, az egyik mondatban – értelemmódosítás nélkül – felcserélték volna a szavak sorrendjét. Nyilván senki nem szúrta ki a költségvetési törvényben ezt a furcsaságot, amely vélhetően mindössze arra kellett, hogy megnyíljon a jogi lehetőség ahhoz, hogy a csődtörvényhez is lehessen módosítókat benyújtani.
Majd a döbbenet

Július 4-én aztán értelmet nyert a csődtörvény kinyitása. Varju László az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának DK-s elnöke benyújtott egy T/629/15 számú módosító javaslatot, amelyben az állt, hogy a jövőben a hitelező hozzájárulása nélkül is meg lehet szüntetni a felszámolási eljárást a felszámolás jogerős elrendelése után, amennyiben azt még nem tették közzé a cégközlönyben.

Varju László
Fotó: Kovács Attila / MTI

Varju László, a Költségvetési Bizottság elnöke elmondta, hogy a módosító javaslatot a kormánypárti képviselők javasolták, Szűcs Lajos a bizottság alelnöke nyújtotta be, a többiek megszavazták, formálisan a módosító Varju László nevével került be.
Nyilván a furcsa módosításról keveseknek eshetett le, hogy pont van egy ilyen folyamatban levő ügy, a Malév GH esete, amikor a felszámolást már elrendelték, de a bíróság azt még nem hirdette ki. Természetesen a módosító alapján a törvényt már a folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kellene.
Miért káros?

Elsőre nem is hangzik rosszul. Az állam meg akarja menteni egy cégét, mindezt célzott jogszabállyal megteszi. Mi ezzel a gond? Talán a legjobban egy távolabbi példával érthető meg a helyzet.

Amikor a vendéglátóiparban a pincér a 10 sört és 6 unikumot megivó baráti társaságnak 12 sörről és 8 unikumról viszi ki a számlát, az azért különösen visszatetsző, mert a csalással nem kockáztat semmit.

Senki nem fogja hívni a rendőrséget, ha a társaság „vakon” fizet, akkor elteszi a pincér az extrát, ha pedig utánaszámol, akkor legfeljebb annyi történik, hogy a társaság kifizeti a valós számlát. Mennyivel korrektebb lenne, ha ki lenne írva: „amennyiben hibát talált a számlán, a vendégünk volt”.

Visszafordítva mindezt a törvényjavaslatra,

ha azt elfogadná a Parlament, akkor a jövőben semmi nem fenyegetné a beszállítóit túráztató, a számlákat ki nem fizető, a körbetartozást kialakító cégeket.

Azok hosszú hónapokkal elnyújthatnák a fizetést, egyszerűen csak végig kell csinálniuk a felszámolási eljárást, és ha véletlenül elmarasztalják őket, és jogerősen megállapítják a fizetésképtelenségüket és elrendelik a felszámolásukat, akkor mindenfajta jogkövetkezmény nélkül elég lesz gyorsan utalni.
Kockázat

Megszűnne a felszámolások fenyegetése, szankciójellege, vagyis az adós még a fizetésképtelenséget megállapító és a felszámolását elrendelő jogerős végzést követően is elkerülheti a felszámolási eljárást, csak gyorsan igazolnia kell, hogy a követelést megfizette.

Vagyis a jövőben senki nem motiválná a cégeket arra, hogy a számlákat esedékességkor fizessék ki, nem maradna a törvényben visszatartó erő, mindenki hátrányos jogkövetkezmény nélkül hónapokkal elhúzhatná a számlái kifizetését.

Ez beláthatatlan következményekkel járna, az adósok folytatólagos rosszhiszemű magatartását támogatná.

A hitelezőket pedig sok költségbe és bürokráciába tolná, hiszen minden egyes lejárt tartozásra külön felszámolási eljárást kellene kezdeményezniük.

Egy mulasztás miatt valaki, vagy valakik indokolatlanul fellazítanák a magyar gazdaság amúgy sem acélos fizetési fegyelmét, ami a jóhiszemű gazdasági szereplőknek nem lehet érdeke. Érdemes lesz figyelni tehát a költségvetési szavazást, mert van tét, és egyszer talán annak a kivizsgálása is megérne egy misét, hogy mi is történt pontosan. A költségvetéssel és az azt megalapozó törvénnyel kapcsolatban július 20-án várható a végszavazás.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!